Felejthetetlen előadással zárult az IDF

A Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadása koronázta meg a vasárnap este a nagyváradi színházban lezárult II. Infinite Dance Festivalt.

A nagyváradi színházban teltházas közönség előtt (a karzat is tele volt emberekkel) zárult a II. Infnite Dance Festival (IDF). Zárásként Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója köszöntötte a közönséget és a vendégeket, majd az IDF programjait értékelve többek között elmondta: „Szép volt, hiszen a nyitottság, a sokszínűség, az egymás iránti érdeklődés jellemezte nem csak a profi táncművészek, de az amatőrök produkcióihoz való kapcsolódást, valamint az erre való ráhangolódást is. Közel háromszáz fiatal vett részt a fesztivál művészeti vezetője, Dimény Levente kezdeményezésére létrejött idei Pro Dance programban. Ennek a programnak sikerült rendezvény szerves részévé válnia, és az ígéretekhez híven a jövő fesztiváljain is megtartjuk. Szép volt, mert mindenki kíváncsi volt a másra és a másikra. Velünk ünnepelt és táncolt három város, Bukarest, Marosvásárhely és Budapest több mint kétszáz táncművészetis diákja. Előadásainkon, a workshopokon, performanszokon és esti koncertjeinken közel kétezerötszáz érdeklődőt mozgattunk meg. Mi a modern és mi a kortárs kérdésre nem adtunk konkrét választ, de együtt kerestük azt. Ragaszkodtunk a hagyományokhoz és ragaszkodva új hagyományokat próbáltunk, próbálunk teremteni. Az idei IDF ezért mindannyiunk számára nem csak szép, hanem hasznos is volt, gazdagabbak lettünk új kapcsolatokkal, tanulhattunk, és nézhettük, ahogyan más tanul” - fogalmazott Czvikker Katalin.

Támogatás

Ezt követően Pásztor Sándor, a Bihar Megyei tanács elnöke vette át a szót, aki elmondta: „örömömre szolgál az, hogy a megyei tanács nevében támogathatok egy olyan eseményt, mely összehozza itt az amatőröket, a profikat, a fiatalokat, a középkorúakat és az időseket, a táncot, a kultúrát, a művészeteket. (...) Felölelte ez az eseménysorozat mindazt, amit Nagyváradon és ebben a megyében érezni kell.” Ezt követően Pásztor Sándor megjegyezte azt, hogy a nagyváradi önkormányzattól nem sikerült támogatást nyerni erre a rendezvényre, viszont biztosított mindenkit afelől, hogy a megyei tanács a jövőben is támogatni fogja azt. Végezetül Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes, valamint a fesztivál művészeti vezetője szólalt fel elmondva: „Öt nappal ezelőtt, a kezdéskor azt mondtam, legyen tánc, és most azt szeretném elmondani, hogy volt bőven. Remélem azt, hogy aki nem jutott el ide az elmúlt öt napban, az irigykedve nézi azt, aki ezt megtehette. Így legyen a jövőben is.”

Megidézett tér

A beszédek után kezdődött a tánc. Először a Csillagocska Néptáncegyüttes lépett fel, majd következett a sokak által várva várt Magyar Állami Népi Együttes, mely a Megidézett Kárpátalja című produkcióját hozta el Nagyváradra. Hiteles, érzékletes, gazdag, vérpezsdítő, elgondolkoztató, művészi. Szavak, amelyekkel írásban próbálja kifejezni a tudósító a látottakat olyanoknak, akik nem nem voltak, vagy nem lehettek ott vasárnap este a váradi színházban, hogy gyönyörködhessenek ebben a megidézésben, amely mintegy összefoglalja Kárpátaljának, ennek a meglehetősen kis kiterjedésű európai térségnek igen gazdag népi kultúráját. Kárpátaljának, a Kárpátok északi kanyarulatainak árnyékában fekvő területnek a hovatartozását folyamatosan vitatták a történelem során a különböző országok, birodalmak, e térség viszontagságosan változatos történelmével csak az ott élő népek változatossága vetekszik. Ezért is jelent rendkívüli kihívást Kárpátalja népi hagyományainak hiteles és lehetőleg minél teljesebb bemutatása, aki viszont látta és látni fogja ezt a előadást, nem kételkedhet többé abban, hogy ez sikerült, annál is inkább, mert ahogy az a különböző híradásokból kiderült, a Magyar Állami Népi Együttes stábja a helyszínere utazott, hogy személyesen ismerjék meg a helyi népi kultúrát. Annál is jelentősebb ez a produkció, mert a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók, gazdag tradicionális kultúráját. A Magyar Állami Népi Együttes rangjához méltóan hiteles és művészi előadást Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor koreográfusok elképzelései szerint alkották meg.

Megidézett idő

Az előadást fonalként fűzi egybe a történelmi idő, amit a színpad hátterén kivetített képekkel és a történelmi sorsfordulatokat jelző táncos időnkénti megjelenésével idéznek meg. A viszontagságok közepette tájékozódási pontot jelent II. Rákóczi Ferenc alakja, akinek arcképe és jelmondata – Pro Patria et Libertate – is feltűnik a háttérben kivetítve. A program elején egyfajta nyitányként vonultatják fel azokat a zenei és táncos motívumokat, amelyek aztán kibontakoztatnak a későbbiekben, amikor nem csak magukat a táncokat, zenéket, viseleteket, hanem a hagyományos közösségek fontos életmomentumait, a munkát, a karácsonyt, vagy épp a farsangot is megidézik. A különböző népcsoportok táncait bemutató blokkok között az énekes szólisták, Hetényi Milán és Herczku Ágnes énekeltek népénekeket. Különösen Herczku Ágnes megejtően tiszta, érzelemdús, de távolról sem érzelgős hangja érintette meg az embert. A Pál István „Szalonna” prímás által irányított zenekar muzsikája értelemszerűen szerves része az előadásnak, a muzsikusok által megszólaltatott minden egyes hang a zenélés örömét fejezte ki. A Megidézett Kárpátaljában a különböző népcsoportok egymásba fonódó zenéi, táncai, hagyományos értékei a legmagasabb fokon közvetítik a tiszta forrás és a népek közötti béke bartóki eszméit, olyannyira, hogy ezt az előadást látva-hallva óhatatlanul is elcsodálkozhatunk azon, hogyan is lehetséges, hogy a népek egymással, egymás mellett másképp is élhetnek, mint békében és megértésben. A Megidézett Kárpátalja művészi értékével egyenértékű, azaz kirobbanó sikert aratott a váradi közönség körében.

Pap István