Rhédey Lajos cselekedete legyen példamutatás

Az idén állni fog Rhédey Lajos büsztje Nagyváradon abban a parkban, melyet annak idején ő adományozott a magánvagyonából a városnak.A váradi tanács január 8-iki ülésén hagyta jóvá azt, hogy Rhédey Lajos szobra kikerüljön a Rhédey-kertbe (Balcescu park), ezzel az utolsó akadály is elhárult a terv megvalósítása elől.

Zatykó Gyula, a szoborállítás ötletgazdája, a Szent László Napok főszervezője, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón felidézte azt, hogy az ötlet 2013-ban az első Szent László Napokon merült fel, és miután Nagyvárad polgármestere és a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is támogatásra méltónak ítélte meg az elképzelést, a következő, 2014. évi Szent László Napokon gyűjtést szerveztek, a Magyar Polgári Egyesület pedig a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) pályázott támogatásért. Nagy József Barna, az egyesület vezetője elmondta: az NKA másfél millió forinttal támogatta a tervet, ebből a pénzből öntötték ki egy aradi öntőműhelyben Deák Árpád alkotását, illetve ebből a támogatásból készül el a szobor talapzata is. Nagy József Barna felidézte azt, hogy Deák Árpád korábban elmondta, hogy nagyon kevés forrás állt rendelkezésére arról, hogyan is nézett ki Rhédey Lajos, de a Rhédey család arcképcsarnokából inspirálódva sikerült megidézni a gróf arcvonásait. A talapzat egyébként 130 centiméter magas, kézdiszentléleki mészkőből készül.

Bürokrácia

A szoborállítás bürokratikus akadályairól szólva Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének az elnöke kifejtette, hogy körülbelül tucatnyi szakhatósági engedély, illetve egyéb jóváhagyás begyűjtésére volt szükség. Kiemelte, hogy a településrendészeti dokumentációt és a látványtervet Emődi Tamás építész készítette el.

Moldován Gellért, az EMNP váradi szervezetének elnöke azt emelte ki, hogy a legnehezebb volt a bukaresti engedélyt megszerezni, ez ugyanis két és fél évig tartott. Csomortányi István hangsúlyozta: a váradi helyi tanács egyhangúlag szavazta meg a jóváhagyást, „ami évkezdésre nem rossz üzenet, már csak azért sem, mert 2018. nem lesz egyszerű esztendő a centenáriumra való készülődés miatt. Ezért is fontos, hogy ezt az időszakot egy magyar szobor állításával tudtuk kezdeni Nagyváradon” – fogalmazott. A továbbiakban Csomortányi hangsúlyozta: „Rhédey Lajos egy olyan példa a huszonegyedik század elejének a román viszonyai között, amit illene a ma élő politikusoknak követni, hiszen ő a magánvagyonából gyarapította a közt, és nem a közvagyonból gyarapította a magánvagyonát”. A szoboravatás pontos időpontja még nem ismert, ugyanis a szoborállítók meg szeretnék hívni erre az eseményre az erdélyi nemesek egy részét, de ha minden jól megy, akkor az idei Szent László Napok keretében avatják fel a szobrot. Zatykó Gyula leszögezte, hogy az idén mindenképpen meglesz a szoboravatás.

Tervek

További tervei is vannak, árulta el Zatykó Gyula: talán még az idén állni fog ifj. Rimanóczy Kálmán szobra is, amelynek tervezett helye a Barátok temploma Sal Ferenc utca felőli bejáratának a közelében van. Hozzátette, hogy e Rimanóczy szobor felállítása a váradi polgármesteri hivatal projektje, az viszont már az EMNP saját kezdeményezése, hogy visszaállítsák az egykori Olaszi temető bejáratánál valaha állt feszületet. Csomortányi István elmondta, hogy a feszületet és annak talapzatát fényképek alapján mérethűen rekonstruálni fogják.

Pap István