Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei

Szombaton délelőtt a nagyváradi újvárosi református templomban tartották meg a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségét, amelyen összesen 284 végzős hallgató ballagott el. A templomban Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke hirdetett igét, majd Pálfi József, az egyetem rektora mondta el tanévzáró beszédét.

Szülők, rokonok, barátok, ismerősök sokasága várta szombaton délelőtt azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) végzős hallgatói átvonuljanak az egyetem Teleki (Városháza) utcai épületéből az átellenben lévő Nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol lezajlott a tanévzáró ünnepség. A templomban Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke hirdetett igét. „Több mint négyszáz éves az erdélyi felsőoktatás, és ennek képezzük mi a szerves részét. Reméljük, hogy a mi egyetemünk is ki fogja állni az idők próbáját, és békés időkben, remélt jövőben tovább fog fejlődni” – fogalmazott beszéde elején a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, aki a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a napokban volt a Trianoni békeszerződés 98. évfordulója. „Ebben az esztendőben ünneplik román testvéreink a Nagy Egyesülés ünnepét. Ami nekik örömünnep, az nekünk tragédia, mert jövevények és zsellérek lettünk saját szülőföldünkön. 1920-ban szüntették be a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, idegenekké váltunk saját hazánkban, vagyontalanok és kifosztottak lettünk saját településeinken és nehezen sikerül mindezt száz év után is kiheverni.” Tőkés László felidézte az erdélyi magyar felsőoktatás közel száz évének viszontagságos történetét, mely a jelenben sem megnyugtató, utalt itt a szónok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) válságos helyzetére. „Nem fogadhatjuk el a jogfosztottságot és az alárendeltséget. Elesett állapotunkból tehát fel kell emelkedni. Trianon romjaiból új életünket kell felépítenünk, ennek szellemében hoztuk létre a magyar egyházi hátterű, de magánegyetemként nyilvántartott magyar egyetemünket. Ebben a szellemeben kezdődött el három évtizeddel ezelőtt a külső építkezés az óvodától az egyetemig terjedően” – hangsúlyozta az igehirdető, felsorolva a közel három évtized alatt történt infrastrukturális megvalósításokat. Ezt követően felhívta a figyelmet arra, hogy „a külső építkezés nem volna elég, ha nem lenne belső építkezés, mely lelki, szellemi hitbeli, közösségi dimenzióban zajlik, amely Krisztuson alapul. Valójában bennünk és általunk épül az egyetem” – fogalmazott, majd a hallgatókhoz fordulva kijelentette: „ti vagytok az élő kövei ennek a lelki épületnek, bennünk és általunk rakatik szép rendbe a szent templom, az isteni hajlék, mert ti az élő Isten hajléka vagytok.”

Rektori köszöntő

A továbbiakban Pálfi József, az egyetem rektora mondta el tanévzáró beszédét. Kiemelte, hogy viszonylag kiegyensúlyozott stabil esztendőt hagy maga mögött az egyetem mind oktatási, mind tudományos, mind pedig gazdasági-pénzügyi szempontból. „Jól látható volt hogy a két karos, négy tanszékes struktúra most már sokkal olajozottban működött, mint korábban” – jelezte a rektor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy a két karon és négy tanszéken huszonhárom szakon folyt képzés, ezeken összesen 770 hallgató vett részt. A 2017-18-as tanévben alapszakon 209, mesterképzésben 75, összesen tehát 284 hallgató végez az idén. A rektor kiemelte, hogy a most lezáruló tanévben is dolgoztak az infrastrukturális fejlesztésen, ezzel párhuzamosan pedig zajlott az oktatás minőségének a javítása is. Ez utóbbinak egyik eredménye, hogy a PKE először delegált résztvevőt az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára; több saját oktatója ebben a tanévben szerzett doktori fokozatot, illetve ugyancsak ebben a tanévben kötött együttműködési szerződést az egyetem a Cambridge Nyelviskola Központtal, több magyarországi és más országbeli egyetemekkel és különböző intézményekkel, szervezetekkel. Beszéde utolsó harmadában a végzősökhöz szólt a rektor, többek között az ő küldetésükre hívta fel a figyelmet: „a küldetés és a feladat ma sem más, mint egykor volt: műveld és őrizd a partiumi, az erdélyi a Kárpát-medencei magyar kertet, azt az életteret, amely előttetek van és rátok van bízva. A jövőt amúgy is ajándékba kaptátok, amelyet meg kell becsülni, szeretni, óvni, építeni és erősíteni kell, helyreállítani azt, amit a történelmi igazságtalanság megbontott. Mondjátok el ott, ahova mentek, hogy az érvényesülés nem a többségi társadalom nyelvén történik, hanem édesanyátok nyelvén, amelyen megtanultatok gondolkozni, beszélni, önmagatokat kifejezni, megvalósítani: MAGYARUL. Mondjátok el másoknak is, hogy érdemes magyarul tanulni a legalsóbb szinttől a legfelsőbbig. Merjetek kezdeményezőkké lenni, váljatok életetek sorsformálóivá, mert az élet azt követeli tőletek a mindennapokban, hogy álljatok ki személyes, családi, közösségi életetek és értékeitek mellett tudással, hittel, és a bennetek lévő isteni szikra erejével”. Zárásképpen pedig kijelentette: „okos, dinamikus nemzet fiataljai vagytok; nincs miért szégyenkeznünk, megalkudnunk, vagy meghunyászkodnunk. Ne engedjetek semmilyen belső megosztásnak, mert Dsida Jenőt parafrazálva, bármilyen is a melletted lévő magyar, akkor is magyar”.

Anyaországi köszöntő

A tanévzárón köszöntő mondott Szurovszky Katalin konzul, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről, kiemelve azt, hogy a magyar kormány évek óta finanszírozza a határon túli magyar oktatási intézmények felújítást, „azzal a céllal, hogy az anyaország ezzel is jelezze, hogy segíti a határon túli magyarság szülőföldön maradását és boldogulását. A magyar kormány a tudásba is fektet energiát és forrásokat, tanároknak diákoknak számos lehetőség van képzésekre” – fogalmazott. A trianoni évfordulóra utalva kijelentette: „nincs Európában még egy olyan nemzet, amelyet ekkora csapás ért volna, és mégis talpra tudott állni. Ez a nap legyen a jövőbe tekintés napja is, hiszen a magyar fiatalok számára cél és jövőkép kell, és a magyar nemzetpolitika nyolc éve dolgozik ezen” – mondta a konzul, példaként említve a könnyített honosítást és a családtámogatást, melyben részesülnek a határon túli magyar családok is.

Szívósság

A továbbiakban Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke: szólt az ünneplőkhöz, kijelentve, hogy „erős közösség erős értelmiségen alapul, ehhez pedig erős egyetem kell”. Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett megyei tanács kulcsfontosságú partnerének tekinti a PKE-t, annál is inkább, mert „mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy tanulmányainkat leghatékonyabban anyanyelvünkön tudjuk elvégezni. Tudjuk azt, hogy akkor érjük el a legjobb eredményeket, ha anyanyelvünkön tudjuk magunkba szívni a tudást”. Pásztor Sándor emlékeztetett arra, hogy a megyei tanács az elmúlt két évben olyan szerződéseket kötött a PKE-val, amelyek által meg tervezhetővé válik egy erős magyar értelmiség kialakítása a Partiumban. Továbbá „együttműködés megállapodást kötöttünk a PKE gazdaság- és társadalomtudományi karával, mely által első alkalommal sikerült gyakornoki szinten együtt dolgozni a Bihar Megyei Turisztikai Menedzsmentdesztinációs Hivatallal” – jelezte a tanácselnök, hozzátéve, hogy az általa vezetett intézmény a továbbiakban is partnere kíván lenni a PKE-nak. Végezetül a magyarság szívósságáról, megmaradni akarásáról beszélt a trianoni évforduló kontextusában. „Itt van ez a száz év Romániában, de mellette van az ezer évünk Erdélyben, ezért kötelességünk ezt a szívósságot bizonyítani, és akkor az utóbbi száz év gondjai is könnyebben legyűrhetők lesznek”– zárta szavait a tanácselnök. Köszöntő beszédet mondott továbbá a testvéregyházak nevében Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese és Pék Sándor esperes, plébános, a nagyváradi római katolikus püspökség nevében. A beszédek után Pálfi József kiosztotta az érdemokleveleket, majd a tanévzárók szimbolikus eseményére került sor: a végzős diákok átadták az utánuk következő évfolyam diákjainak az egyetem szimbólumait, a Bibliát és a kulcsot. Az ünnepségen többször is szolgált a Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa.

Pap István