A vízdíj drágulását hozta augusztus elseje

A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén elfogadott határozat szerint egy köbméter ivóvízért mától 3,7 lejt kell fizetni áfával együtt az eddigi 3,60 lej helyett, a csatornadíj 2,27 lej lett köbméterenként az eddigi 2,17 lej helyett, míg az esővíz-elvezetésért köbméterenként 0,49 lejt kell fizetni az eddigi 0,41 lej helyett.

A víz- és csatornadíj 4,17, illetve 4,61 százalékkal nő, ezzel szemben az esővíz-elvezetés tarifája 8,89 százalékkal emelkedik. A napirendi pont vitáján az RMDSZ-es Kirei Melinda rá is kérdezett arra, hogy mi ennek az eltérésnek az oka. Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere azt válaszolta, hogy míg a víz- és csatornadíjat utoljára 2018-ban igazították hozzá az inflációs rátához, addig az esővíz-elvezetés díjszabását 2013 óta nem igazították hozzá az inflációs rátához. Ezután Florin Birta hivatkozott arra a határozattervezethez csatolt listára, amelyben az áll, hogy az ország negyvenöt regionális vízszolgáltató vállalata közül a nagyváradi a negyvenkettedik helyen áll a vízszolgáltatási tarifák tekintetében, vagyis Váradon az egyik legolcsóbb a vízszolgáltatás.

Emelkedő tendencia

Ugyancsak mától drágul a fűtés is, de a lakosság nem fog többet fizetni ezért a szolgáltatásért, mert az áremelés mértékével együtt a lakossági fűtésfogyasztás szubvenciója is nő. A helyi tanács tegnapi ülésén elfogadott határozat értelmében azonban a jogi személyek számára nőni fog a hőszolgáltatás ára. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) módosította a nagyváradi hőerőmű által előállított hőenergia termelési és szállítási árát. A lakossági fogyasztók esetében elenyésző mértékben, gigakalóriánként 46 banival emelkedett az előállítási ár, ami a szállítással és az áfával együtt mától 325,78 lejt tesz ki. A lakosságnak ennek ellenére továbbra is 276,15 lejt kell majd fizetnie minden elfogyasztott gigakalória után, ugyanis a város az áremelkedést kiegyenlítő mértékben emelte a szubvenciót. A saját hőközponttal rendelkező lakossági fogyasztók esetében az előállítási ár 262,97 lej lett, a kiszámlázott díjszabás pedig marad 248,02 lej gigakalóriánként. Ezzel szemben az elfogadott határozat értelmében a város hőenergia-elosztó hálózatára csatlakozott jogi személyek gigakalóriánként 23 lejjel többet, 432,27 lejt kell mától fizessenek áfával együtt, míg a saját hőközpontról működő fűtési hálózat esetében a jogi személyek mától 283,32 lejt fizetnek gigakalóriánként.

Hol a lista?

A napirendi pont vitáján a szociáldemokrata (PSD) párti Liviu Sabău Popa hiányolta azt a listát, amit a víz- és csatornadíj emeléséről szóló határozathoz csatoltak, mondván, hogy míg a vízszolgáltatás tekintetében Nagyvárad az egyik legolcsóbb az országban, addig a hőenergia-szolgáltatás tekintetében a váradiaknak kell az egyik legnagyobb összeget fizetniük az egész országban. A tanácsos elmondta, hogy a kormány két évre támogatja negyven millió lej értékben a város gázfogyasztását. Hozzátette, hogy Temesvárhoz, Kolozsvárhoz képest Nagyváradon kisebb a hőenergia előállítási költsége, ennek ellenére a váradiak többet fizetnek a fűtésért, mint az említett városok lakói; ezekre hivatkozva Sabău Popa a tervezet elnapolását kérte. Válaszában Florin Birta jelezte, hogy az előállítási árakat az ANRE állapítja meg, és azok nem sokban különböznek egymástól. A nagyváradi önkormányzat valóban kevesebb szubvenciót fizet a lakossági hőenergia-fogyasztásért, egyrészt azért, mert az Európai Unióban is az a gyakorlat, hogy a lehető legkevesebb szubvenciót fizetik, továbbá az így megspórolt összegeket fejlesztésekre fordítja a város. Mind a vízdíj, mind pedig a fűtésdíj emelésére vonatkozó határozattervezeteket a tanács liberális többsége szavazta meg, a szociáldemokraták tartózkodtak, az RMDSZ tanácsosai nemmel szavaztak.

Pap István