2013.12.06. 13:52
Elhunyt Nelson Mandela
Csütörtökön, 95 éves korában Johannesburgban elhunyt Nelson Mandela, az apartheid elleni harc, majd később a dél-afrikai megbékélés zászlóvivője.
Csütörtökön, 95 éves korában Johannesburgban elhunyt Nelson Mandela, az apartheid elleni harc, majd később a dél-afrikai megbékélés zászlóvivője.
A hírt a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, Jacob Zuma jelentette be a televízióban: „Népünk az apját veszítette el. Habár mind tudtuk, hogy eljön ez a nap, fájdalmunkat, veszteségünket semmi nem tudja kisebbíteni. Az ő fáradhatatlan harca a szabadságért tiszteletet vívott ki számára az egész világon. Mélységes köszönetünket fejezzük ki azért az életért, amit népünk szolgálatába állított. Ezek a mélységes gyász pillanatai….Mindig szeretni fogunk Madiba”- mondta az elnök.
Bejelentette, hogy Nelson Mandelát állami tiszteletadás mellett temetik el, a közintézményeken a zászlókat félárbócra eresztik.
„Nelson Mandela halálával elveszítettük azt az embert, aki megtanította a dél-afrikaikat együtt élni”- hallatszik az egyre növekvő tömegben, amelyik Mandela háza előtt gyülekezik. Többen érkeztek Sowetóból, a városból, ahol Mandela egykor lakott, ahol az apartheid elleni harc elkezdődött.
„Élete bátorságot ad nekünk, hogy menjünk tovább a fejlődésben és az éhezés és a szegénység felszámolásában” – írta közleményében az Afrikai Nemzeti Kongresszus.
„24 év alatt Madiba megtanított minket együtt élni, hinni magunkban és egymásban. Egyedülálló pillanat volt, amikor kijött a börtönből” – emlékezik Desmond Tutu érsek, az apartheid elleni harc másik vezetője.
Az utolsó fehérbőrű dél-afrikai elnök F.W de Klerk kijelentette, hogy Mandela legnagyobb sikere az volt, hogy „egyesítette Dél-Afrikát, megbékítette a fehéreket és a feketéket az apartheid utáni időben.” De Klerk, aki 1990-ben kiengedte Mandelát a börtönből és leült vele tárgyalni az apartheidről, már akkor humánus, érzelmekkel teli embernek nevezte, aki tudja és érti a dél-afrikaiak félelmét a fehér kisebbségtől a demokrácia felé tartva.
Nelson Mandela és de Klerk 1993-ban Béke Nobel-díjat kapott a demokrácia alapjainak közös letétele elismeréseként.
Életpálya
Nelson Rolihlahla Mandela 1918. július 18-án született Transkei dél-afrikai városban. Fort Hare és Witwatersrand egyetemein tanult, jogi diplomát szerzett 1942-ben. 1944-ben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagja lett, 1948 után ellenállást hirdetett meg a kormányzó Nacionalista Párt apartheid politikája ellen.
1962-ben letartóztatták öt év szigorított börtönbüntetésre ítélték. Amikor a következő évben letartóztatták az időközben feloszlatott Afrikai Nemzeti Kongresszus egykori vezetőit is, Mandela velük együtt újra bíróság elé került, ahol a hatalom erőszakos megdöntésével vádolták meg és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
1964-1982-ig Robben szigetén, Cape Town közelében töltötte büntetését, majd átszállították Pollsmoor börtönébe.A börtönévei alatt, mint a Dél-Afrikai Köztársaság legjelentősebb feketebőrű vezetője lett ismert.
1990. február 11-én szabadult és ott folytatta a munkát, ahol társaival négy évtizeddel ezelőtt elkezdte.
1994-ben a választásokon Dél-Afrika első feketebőrű elnökének választották. Ötéves mandátuma letelte után haláláig humanitárius munkát végzett.
Politikusok, közéleti személyiségek, sportolók fejezték ki együttérzésüket Mandela halála miatt.
„Nelson Mandela tiszteletreméltó ember volt, kimeríthetetlen erővel és elszántsággal, hős volt azok szemében, akik szeretik a szabadságot és tisztelik az emberi méltóságot”-mondta Morgan Freeman színész, aki Mandelát alakította Clint Eastwood filmjében, az Invictus-ban.
Idris Elba angol színész, aki szintén a politikust alakítja a „Mandela: hosszú út a szabadságig” c. filmben, melynek ma van a bemutatója az amerikai mozikban, így emlékezik rá: „megtiszteltetés volt eljátszani Mandela szerepét, aki kigúnyolta a sorsot, ledöntötte az akadályokat és az egész világ szeme láttára harcolt az emberi jogokért.”
Az ír U2 énekese Bono ezt írja: „Mandela megmutatta nekünk, hogyan kell szeretni a gyűlölet helyett, és nem azért mert soha nem érzett haragot vagy erőszakot, hanem azért, mert megtanulta, hogy szeretettel többet lehet elérni.”
A FIFA közleményt adott ki, a zászlókat mindenütt félárbócra engedték és egyperces néma főhajtással fognak emlékezni az elhunyt dél-afrikai emberi jogi harcos államfőre a következő nemzetközi labdarúgó mérkőzéseken.
Forrás: AFP/Anadolia
www.19keruleti-hirhatar.hu