Romániába menekülnek a magyar cégek

<p>M&#225;gnesk&#233;nt hatott a magyar<br /> v&#225;llalkoz&#225;sokra, hogy<br /> Rom&#225;ni&#225;ban m&#225;r 70 eur&#243;s<br /> k&#246;lts&#233;ggel megalap&#237;that&#243; egy kft,<br /> r&#225;ad&#225;sul igen r&#246;vid id&#337; alatt.<br /> Tavaly az egy &#233;vvel kor&#225;bbit meghaladva<br /> t&#246;bb mint ezer &#250;j, magyar<br /> &#233;rdekelts&#233;g&#369; c&#233;get jegyeztek be<br /> Rom&#225;ni&#225;ban, amivel sz&#225;muk imm&#225;r<br /> meghaladja a kilencezret. Ezek t&#250;lnyom&#243;<br /> t&#246;bbs&#233;ge alacsony t&#337;k&#233;j&#369;<br /> kisv&#225;llalkoz&#225;s.</p>

A törzstőke és

tőkeemelések

összesített adatai alapján

1990-től 2008 végéig 362

millió euró volt a magyar

befektetések értéke. Az

újrabefektetett nyereséggel együtt

viszont már egymilliárd euróra

becsülhető az invesztíciók

összege. A befektetések legalább 80

százalékát továbbra is

néhány nagy cég - köztük

az OTP, a Mol, a

Richter, a Danubius

Hotels és a Fornetti -

jegyezte, a többin a

kisvállalkozások osztoznak - mondta a

Napi Gazdaságnak Bogár

Ferenc, a bukaresti magyar

nagykövetség kereskedelmi

irodájának vezetője. A tőke

nagysága alapján Magyarország

Románia 15. legnagyobb befektetője,

míg a cégek számát tekintve

benne van az első ötben. A

kisvállalkozások tavaly a

vártnál kisebb befektetéssel

akarták megvetni a lábukat a román

piacon, hiszen míg egy éve a szakember

azt prognosztizálta, hogy a magyar cégek

összesített törzstőkéje 40

millió euróval emelkedhet 2008-ban, addig

ebből csak 10 millió euró

valósult meg. A képet persze

árnyalja az árfolyamhatás - a lej

tavaly több mint 30 százalékkal

gyengült, márpedig a befektetéseket

és a tőkeemelést lejben

tartják nyilván.

A magyar cégek

számára továbbra is Erdély

az elsődleges célpont, de

Bogár szerint a

határtól távolabb fekvő

területeken szintén volna üzleti

lehetőség, ám ezek

kihasználása nagyobb befektetést,

rákészülést igényel. A

magyar cégeket nem éri negatív

diszkrimináció a hatóságok,

hivatalok részéről, és ha

időről időre fel is merül

valamilyen politikai jellegű

feszültség a két ország

között, az nem érinti a

gazdasági kapcsolatokat. A magyar

befektetők a legkevésbé a

turizmusban, a mezőgazdaságban és az

élelmiszeriparban jeleskednek. Bogár

szerint ez részben azzal

magyarázható, hogy az

infrastrukturális hiányosságok

miatt e szektorokban nagyobb pótlólagos

beruházásra volna szükség,

illetve hosszabb távú, nagyobb

megtérülési idejű

befektetést igényelnének.

A román

építőipar elmúlt

évekbeli fellendülését

viszont a magyar cégek

lehetőségeikhez mérten

maximálisan kihasználták, ami az

építőanyagok exportjában,

egyes lakásprojektek

kivitelezésében, illetve - a

tartóssá vált

munkaerőhiány miatt - a magyar szakemberek

romániai munkavállalásában

egyaránt megnyilvánult. A boomnak

azóta vége lett, a tervezési

fázisban lévő projektek jó

részét leállították,

és bár a már elindított

beruházások zömét

folytatják, jelentősen szűkültek

a piaci lehetőségek. Befektetői

szemmel nézve az igazi

áttörést a vámkezelés

megszűnése jelentette - mondta

Havasi István, a vegyipari

alapanyagok forgalmazására szakosodott,

elsősorban gumiipari és

építőipari megrendelőkkel

bíró, bukaresti székhelyű

Variachem Srl. ügyvezető igazgatója.

Románia uniós

csatlakozása előtt ugyanis a

kamionnal szállított áru

fél napot rostokolt a határon, ma

várakozási idő nélkül

lehet átkelni. Jelentősen javul az

üzleti környezet is, bár uniós

szinten még mindig Romániában van

a legtöbb adónem: szám szerint 113.

A külföldi befektetőket korábban

elsősorban az olcsó munkaerő vonzotta

a térségbe, mára azonban az

országban jelen lévő

nagyszámú multinacionális

cég miatt egyre nehezebb és

drágább megfelelően képzett

munkaerőt találni. A Variachemnek

például

költséghatékonyabb a frissen

végzett vegyészmérnökök

továbbképzésére

áldozni, mint a piaci trendnek

megfelelő óriási fizetéssel

szakképzett munkaerőt alkalmazni. Egy

romániai munkavállaló habitusa

teljesen más, mint egy hazai

alkalmazotté, mert bár a helyi

bérek már nagyobbak, mint

Magyarországon, a munkavállalók

folyamatosan új

álláslehetőség után

kutatnak - magyarázta Havasi.

Hozzátette, óvatosan kell kezelni a

kintlévőségeket is, mivel a helyi

fizetési hajlandóság igen alacsony

szinten van, a 60-90 napos határidőket nem

veszik komolyan, ami a lej volatilitása miatt

komoly kockázat. Mindezek ellenére a

cég a közeljövőben komoly

fejlesztéseket tervez, Havasi szerint ugyanis a

gazdasági válság ellenére a

romániai építőiparban

további legkevesebb 10 százaléknyi

növekedési potenciál van.

(Napi Gazdaság)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!