Sólyom: ünnepünket nem lehet eltörölni!

A köztársasági elnök az

1948-49-es forradalom és

szabadságharc

emlékére rendezett

megemlékezésen

megállapította: "A legfontosabb, hogy

együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden

akadály ellenére együtt

ünnepelünk. Március

15-ét, augusztus 20-át és

október 23-át az egész

világon megünneplik a magyarok. Ez mindig

az együttlét,

közösségünk

megélésének örömteli

alkalma. Ilyenkor felemelő érzés

átélni magyar voltunkat". "Jó

magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar

szabadság megszentelt emlékhelyén"

- tette hozzá.

Nemzeti ünnepet nem lehet

államilag elrendelni, az csak akkor lesz

ünnep, ha a nép a szívébe

fogadja - szögezte le Sólyom

László,

kifejtve:  nemzeti ünnepet nem lehet

eltörölni, azt be lehet ugyan tiltani,

feketére lehet cserélni a piros

betűt a naptárban, lehet akadályokat

gördíteni az ünneplés

útjába. "Mindezt lehet - de a nemzeti

ünnepet a szívekből semmilyen

külső hatalom nem tudja kitörölni.

Éppen ezért csakis mi

őrizhetjük meg az ünnep

fényét, csakis mi adhatjuk tovább

az ünnep melegét gyermekeinknek.

Március 15-e éppúgy ránk

van bízva, mint magyarságunk" -

fogalmazott az államfő.

Az ünneplés

helyszínére utalva Sólyom

László felidézte: az 1800-as

évek végén a

Csíkkászonból Bukarestbe

elszármazottak késztetést

éreztek, hogy szülőfalujuk mellett

magas emlékkeresztet állíttassanak

az elesett székely hősöknek. A

nyergestetői csata emléke, és

főleg annak tanulsága egységbe fogja

a csíki székelyeket, erőt ad

számukra - mondta. Örömmel

állapította meg, hogy a Nyergestetőn

1897-ben állított keresztet nem

bontották el. Azon a környéken az

idők során egyre több keresztet

és kopjafát állítottak,

és mára azon a  helyen olyan

emlékhely jött létre, amely

több mint egy egyszerű emlékmű

egy csata helyén - mondta Sólyom

László.

"Szokták mondani, hogy a magyarok

vereségeiket ünnepelik meg. Nem így

van: itt is arra emlékezünk, hogy vannak

helyzetek, amikor nem lehet tovább

visszavonulni. Amikor neki kell vetni a hátat

egy sziklának, egy fenyőnek, s szembe kell

fordulni az ellenséggel" -

állapította meg az államfő,

aki felhívta ugyanakkor a figyelmet 1848

másik arcára is, vagyis a jogi

útra, a törvényekre, amelyekkel a

pesti forradalommal egy időben ment az

Országgyűlés

küldöttsége az uralkodóhoz.

Ezek teremtették meg a birodalmon belül

Magyarország önálló

kormányzását, és mindenki

számára a jogegyenlőséget. Ez

is örök minta számunkra - tette

hozzá. "Minden nagy mű akkor képes

hatni századokon át, ha az utódok

mindig a megfelelő kérdéseket teszik

fel. Ha nem tudnak kérdezni, idegen marad a

kép, a zenemű, az épület - nem

mond nekik semmit. Ilyen a nemzeti ünnep is. Aki

nem tudja megszólítani, annak üresen

kong" - mondta Sólyom László, aki

- mint fogalmazott - Erdélyben mindig azt

tapasztalta, hogy az emberek tudnak ünnepelni,

mert szívügyük mindegyik nemzeti

ünnep. "Az erdélyi magyarság

körében én is könnyebben tudok

feltenni kérdéseket" - mondta.

Felidézte a korábbi nemzeti

ünnepeket, így azt, amelyet 2007-ben a

kolozsvári Magyar Operában tartottak.

Emlékeztetett: akkor - Románia

uniós csatlakozásának

évében - arról a

reménységről beszél, amelyet

Európai Unióhoz fűzünk a

kisebbségi jogok teljes kibontakozása

terén, ameddig csak más európai

példák elérnek. Tavaly,

október 23-án

Csíkszeredában Székelyföldnek

arról a méltánylandó

igényéről is szólt, hogy

gazdasági fejlődéséhez

történelmi egységének

megfelelő igazgatási keretet kapjon -

mondta. "Idén, március 15-én a

nemzet egységét szerezném

hangsúlyozni, amely közös

ünneplésünkben is kifejeződik" -

mondta Sólyom

László.

Kapcsolódó cikk:

Kukacoskodó román

határellenőrzés után

megjött

Sólyom erdélyi útja: nemcsak

technikai kérdésről van

szó