Nem kértek engedélyt Nagybánya újraindítására

A Romania libera című román lap múlt hét szerdán adta hírül, hogy újrakezdhetik az aranykitermelést a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén, miután egy orosz tulajdonban lévő vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a román hatóságoktól.    
    Mint Borbély László az MTI-nek elmondta, egy orosz tulajdonú cég még 2007-ben szerette volna újraindítani a bányát, ezt azonban a román hatóságok kategorikusan elutasították. Amíg nem teljesül az összes európai uniós és román környezetvédelmi feltétel, szóba sem jöhet a bánya üzembe helyezése - húzta alá a tárcavezető.
    Az orosz társaság azóta megkezdte bizonyos előkészítő beruházások kivitelezését; a 2010 végéig kitűzött célok néhány területen már közel megvalósultak, más feltételek még messze nem teljesültek - magyarázta Borbély László. A RMDSZ politikusa kiemelte: a hatósági ellenőrök rendszeresen, évente 3-4 alkalommal ellenőrzik a beruházás állását, és az eddigi jelentések tanúsága szerint semmilyen szennyezési veszély nem áll fenn.
    A cianidos bányászati technológiáról - melyet Nagybányán is alkalmaztak az innen kiinduló 2000-es tiszai ciánszennyezéskor - Borbély László elmondta: az Európai Unió egyelőre nem tiltja alkalmazását, és Romániában sem tilos a használata. Példaképpen megemlítette, hogy a környezettudatosságáról ismert Svédországban is négy ilyen aranybánya működik.
    Hozzátette ugyanakkor, hogy néhány évvel ezelőtt - többek között egy RMDSZ-es szenátor kezdeményezésére - benyújtottak a parlamentnek egy törvényjavaslatot a ciántechnológia betiltására, ezt azonban a törvényhozás nem fogadta el. Az RMDSZ álláspontja nem változott a kérdésben, továbbra is a technológia betiltását szorgalmazzák - mutatott rá.    
    Borbély László úgy vélte: jelenleg nincs itt az ideje egy romániai klímatörvény megalkotásának. Mint mondta, nagyon meg kell gondolni, hogy mit vállal egy ország egyoldalúan, amíg nincs nemzetközi megállapodás a kérdésben. Romániában elemzik a helyzetet, és most úgy tűnik, hogy az év végi mexikói ENSZ-klímacsúcs után jöhet el először a megfelelő idő egy éghajlatvédelmi jogszabály elfogadására - mondta.
    A román zöldtárca vezetője arról is beszélt, hogy nagy reményeket fűz a várhatóan több mint 1 milliárd eurós romániai kvótabevételekhez, hiszen ezt az összeget a jogszabályok szerint zöld beruházásokra kell fordítani. Ha a cégek elkezdenek számolni ezzel a jelentős forrással, környezetkímélőbb termelési és beruházási döntéseket hozhatnak. A kvótabevételek így egyes iparágakban számottevő "zöldítő" hatással bírhatnak a következő években - fejtette ki.
    Borbély László magyarországi kollégájával, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel  annak kapcsán találkozott, hogy a Duna Csúcstalálkozóra Budapestre érkezett. Szabó Imre a tárca közleménye szerint hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is határozottan ellenzi a verespataki bányaberuházás engedélyezését, és bízik abban, hogy Románia kormánya más, kevésbé kockázatos fejlesztési lehetőségeket tud kínálni a térség gazdasági felemelkedéséhez.  
    Borbély László a közlemény szerint megerősítette, hogy a román környezetvédelmi minisztérium nem tett lépéseket a verespataki aranybánya-nyitási beruházási terv 2007 szeptemberében felfüggesztett környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásának folytatására. A beruházó cég jelenleg nem rendelkezik érvényes területrendezési engedéllyel - emelte ki a miniszter.
    A két tárcavezető támogatta közös természetvédelmi és más zöld projektek megvalósítását, így például a Körös-Maros Nemzeti Parkkal szomszédos területen a Cséffai Természeti Park kihirdetésének felgyorsítását. Ezzel létrejönne az első, határon átnyúló természetvédelmi terület a két ország között - olvasható a közleményben.