Hogy mentjük meg Verespatakot?

Már a római korban aranybányászat folyt. Erről a tényről a több ezeréves tárnákban fellelt viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. Ezek az időszámításunk után 131-167 között írt daciai emlékek számítanak a római kurziva legrégibb változatainak. Tudományos értékük felbecsülhetetlen. Most még sem a táj szépségéről, a település régiségéről, házainak leromboltságában is festői szépségéről értekeznénk, hanem a pénz mindent elsöpörni akaró erejéről. Ugyan is ezen a területen kanadai Gabriel Resources Gold Corporation cég saját aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.

A cég 42.82 km² területet használna, és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources Gold Corporation nem tétlenkedett. Már megvásárolta a település házainak több mint felét. 350 millió dollárt költöttek. Néhány régi lerobbant házat restauráltak. Jó néhány házat felépítettek, melybe olyanokat költöztetnek, akiknek a házai a kitermelés következtében a föld felszínéről eltűnnek. Ellenben a kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összes magántulajdonban levő telket, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében Román Ortodox Egyház is csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz. A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett is tiltakozását többször kifejtette, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

Rendkívül nagy pénz van a dologban, melynek lényege, hogy néhányan nagyon sok pénzt keresnek. De a kanadai cég tulajdonképpen a Román államot, annak állampolgárait megkárosítja, míg az idegen tőkével működő Gabriel Resources Gold Corporation busásan meggazdagodik, majd a kitermelés után maguk után hagyván egy területet, mely már nem fog hasonlítani a régi patinás múlttal rendelkező bányavárosra.

A kanadai Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég nem szívbajos céljának elérése érdekében ígér mindent, a pénz látszólag nem probléma. Szakemberek sorát képes „megvásárolni”, akik valljuk be, ragyogóan, képviselik „gazdáik” érdekeit. Mondhatni magabiztosan, markánsan és lebilincselően érvelnek. Ennek lehettünk tanúi a Kolozsváron megtartott sajtótájékoztatójukon is, melyre meghívtak néhány civil szervezetet, a sajtó képviselőit és kolozsvári személyiségeket, akik nem átallották véleményük leplezetlenül elmondani a közel három órás megbeszélésen.

Közülük is kiemelkedett Dr. Ioan Piso a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója, aki alapos felkészültséggel, hallatlanul udvariasan bizonyította, miért ellenzi a kanadai cég elképzeléseit. Sőt szerinte a turizmus kifejlesztésével, a lakosság sokkal jobban élhetne hosszú távon. De voltak vehemensebb megnyilvánulók is, mint a Zöldek Pártjának képviselője Szöcs Sándor, a jelenséget Auschwitzi katasztrófának tartja. Gabriel Oniga egyetemi tanár amellett kardoskodott, hogy ezt a kitermelést Romániának a román nép javára kellene megvalósítani, és nem cián használattal.

Horea Avram az RMGC környezetvédelmi alelnöke a támadások sorozatát derekasan állta. Fő érve között szerepelt 2006 májusában a bányát bezárták. Ennek következtében a munkanélküliség 50 százalékról 70 százalékra nőtt. Kérdésre elmondta: a tiszta haszon 7 milliárd dollár. Melyből az eredeti egyezmény szerint 20 százalék Romániát illeti, 80 százalékkal a kanadai vállalat rendelkezne. Ezzel szemben jelenleg a haszon megosztása a következő képen változott: Román államot 49 százalék illetné. A Világ Bank adatai szerint az utóbbi 15 évben, Romániában 500 bányát zártak be.

Csomafáy Ferenc