Zöld út a megszorító lépéseknek?

Várhatóan június 28-án, hétfőn meg is jelenik a Hivatalos Közlönyben a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos döntés, amennyiben az Alkotmánybíróság nem fogadja el a PSD és a PNL által benyújtott óvásokat. A bérek, a nyugdíjak és a szociális segélyek lefaragásáról rendelkező határozatok tehát érvénybe léphetnek, ha ma úgy dönt a testület. A kabinet reméli, hogy ennek nyomán a Nemzetközi Valutaalaptól az ország még e hónap végéig megkaphatja a következő hitelrészletet.

Befolyásolni próbálta egyébként az alkotmánybírákat több szakszervezeti tömörülés is. Az utóbbiak arra kérték a taláros testületet, tartsa szem előtt, hogy szerintük törvényellenesek a megszorítások és az Alkotmány által garantált egyéni jogokkal is ellentétesek. A Cartel Alfa, a Frăţia, a BNS és a Meridian is arra kérte az alkotmánybírákat, összpontosítsanak arra is, hogy az intézkedések többmillió embert érintenek. Minden esetre az Alkotmánybíróságnak ma kellett volna döntenie, ám késő délután arra jutottak, hogy egy nappal elhalasztják a határozathozatalt.

Átment

A törvényalkotási folyamattal kapcsolatos, a lakosságot is konkrétan érintő másik fontos fejlemény, hogy időközben a törvényhozásban átment a polgári perrendtartási, illetve a büntetőeljárási törvénykönyv. A Képviselőház végső szavazással jóváhagyta ezeket. Az elfogadott változatból törölték azt az előírást, amely az eljárás során lehetővé tette volna a kínzás útján szerzett közvetett bizonyítékok felhasználását. A törvény kimondja, hogy ha valaki nem ért vagy nem fejezi ki jól magát románul, tolmácsot vehet igénybe (ez azt jelenti, hogy nem csak külföldi állampolgár jogosult erre), illetve igényelheti a vádirat anyanyalven való összeállítását. Márton Árpád honatya legfontosabb módosító indítványa értelmében, a vádlott személy azonosító adatainak sorából a „nemzetiség” pontot törölték. Az új törvénykönyv bevezeti az emberi jogok kérdésével foglalkozó bíró intézményét, bármilyen emberi jogot korlátozó döntés meghozatalához a bíró beleegyezése szükséges. Az új polgári perrendtartás törvénykönyve szintén egy modern, európai jogi keretet képez ezen a területen. Az új törvény szavatolja az anyanyelvhasználatot a bíróságok előtt, és általában véve tehermentesíteni és leegyszerűsíteni kívánja az igazságszolgáltatást.