A térségi együttműködés fejlesztése előmozdítja az aktív turizmust

Kétnapos konferenciát rendez az aktív turizmus népszerűsítésére csütörtökön és pénteken Budapesten az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ.

Az aktív turizmus sikerének egyik kulcsa a térségi együttműködés, ami Magyarországra még nem jellemző, kevés a térségi programcsomag. Ennek előmozdítása érdekében alakult meg nemrég az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, de számos fejlesztésre is sor került – mondta Révész Máriusz.

Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos elmondta: 2010 óta több mint 100 erdei szállást újítottak fel, 45 látogatóközpont és több kilátó épült vagy újult meg. A kisvasút-felújítási program 2. ütemére a következő 3 évben 12 milliárd forint jut, 137 vízitúra-megállóhely fejlesztése indult meg, vízitúra-szervező applikáció készült, 4 helyen új via ferratát építettek ki, emellett több helyen zajlanak sípályafejlesztések, és rövidesen indul a Síeljünk itthon! kampány is.

Fejlődik a kerékpáros turizmus: a Velencei-tónál évente 170 ezren, a Balatonnál 120 ezren, a Tisza-tónál 57 ezren indulnak kerékpáros túrára – ismertette a kormánybiztos.

Mint hozzátette, rövidesen e-bicikliket kapnak a nemzeti parkok, tervbe vették bike parkok építését, és jövőre Magyarországon indul a Giro d'Italia kerékpárverseny is.

A Felső-Tiszán 2020 májusától 20 nyaralóhajó áll üzembe, ehhez Kiskörén báziskikötő-fejlesztést végeztek, de rövidesen a kormány elé kerülnek a Tisza-tavi vadvízi kajak-kenu és raftingpálya tervei is.

Tíz-tíz önkormányzat vesz részt a Görpark Programban és az Országos Futópálya-építési Programban, amelyekre a kormány 245 millió, illetve 413 millió forintot biztosít – számolt be Révész Máriusz.

Nagy István agrárminiszter közölte: tárcája szeretné közelebb vinni az emberekhez a természetet, ennek érdekében a most záruló EU-ciklusban több mint 40 milliárd forint jutott hazai és uniós forrásból a természeti értékek megőrzését és bemutatását célzó beruházásokra.

A minisztérium évente csaknem ötmillió látogatót fogadó infrastruktúrát üzemeltet, ebből a nemzeti parkok 35 természetvédelmi látogatóközpontot, 187 tanösvényt, 7 tájházat és 4 arborétumot működtetnek.

Az állami erdőgazdaságok mintegy egymillió hektár területet kezelnek, ezeket évente 35 milliónyian látogatják Ezen belül 2018-ban 910 ezren utaztak erdei kisvasúttal, 100 ezer látogatót fogadtak az erdei iskolák, 200 ezret pedig a látogatóközpontok, míg az erdőgazdaságok szálláshelyein 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak – közölte a miniszter.

Elmondta, hogy 2010-2018 között az állami erdőgazdaságokban 20 milliárd forintból végeztek fejlesztéseket: 44 új kilátó, 30 erdei szálláshely, 14 látogatóközpont és 13 erdei iskola épült, miközben 150 létesítményt felújítottak.

Az erdőgazdaságok évente 4 milliárd forintot fordítanak a turisztikai infrastruktúra – például a 14 500 kilométer turistaút – működtetésre és fenntartásra.

Nagy István elmondása szerint jelenleg 22,4 milliárd forint értékű beruházás áll előkészítés alatt, a 2020-22 közötti kisvasútfejlesztések eredményeként például összesen 117 kilométeres hálózat várja majd a látogatókat.

Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta: az augusztus 1-jén megalakult szervezet feladata többek között koordinálni az ökoturisztikai fejlesztéseket, illetve segítséget nyújtani a régiós programcsomagok összeállításában, azok kommunikálásában. A központ nem pontszerű fejlesztéseket céloz, hanem mindig térségi léptékben gondolkodik, figyelembe véve a későbbi fenntarthatóságot – tette hozzá.