Látóhatáron belülre került a háromszázezer forintos bérminimum

Várhatóan a következő hetekben véglegesítik írásban a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a 2022-es minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló megállapodást. A minimálbér jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint lesz. A felek várhatóan bérajánlást is megfogalmaznak a magasabb kereseti kategóriákban foglalkoztatottak béremelésére – írja a Magyar Nemzet.

A megállapodás jelentős, 660 milliárd forintos járulékmérséklést is tartalmaz: az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beépül a szociális hozzájárulási adóba, amely összesen négy százalékponttal csökkenne, mértéke 13 százalék lesz januártól. A kisvállalati adó (kiva) pedig a jelenlegi 11-ről tíz százalékra mérséklődne. A kormány szándéka, hogy a munkáltatói terhek jelentős mérséklése fedezetet nyújtson a bérek emeléséhez.

A minimálbér és a garantált bérminimum így jelentősen, közel húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. A lépés közvetlenül nagyjából 1,1 millió munkavállalót érint, közvetve pedig két-, két és fél millió foglalkoztatott jövedelmének emelkedését eredményezheti. A keresetek jövő évi emelkedését a munkaerőhiány fokozódása és a munkaerőpiac járványt követő talpra állása is elősegíti.

Nem húznák el a tárgyalásokat

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, várhatóan már a 2022-es bérmegállapodás szövegében utalást tesznek a szociális partnerek egy olyan módszertan, számítási modell kidolgozására, amely tartósan rendezné a kötelező legkisebb keresetek éves emelkedését.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások folytatódnak, a szakszervezetek és a munkáltatók is egy újabb, hosszú távú megállapodást szeretnének. Jövő szeptemberben már e szerint az alku szerint indulhatnának a 2023-as évről szóló bértárgyalások.

– El akarjuk kerülni annak megismétlődését, hogy december végéig nem születik meg a bérmegállapodás, így a munkavállalók nem januártól, hanem – hasonlóan az idei évhez – csak februártól kapják a magasabb összeget

– figyelmeztetett Palkovics Imre. Ennek érdekében a szakszervezetek olyan megállapodásra tesznek javaslatot, amely kiszámíthatóvá teszi a tárgyalásokat, és a nemzetgazdaság számait figyelembe véve – meghatározott szempontok szerint – tennék lehetővé a kötelező legkisebb kereset évenkénti emelését.

Új gyakorlat könnyítheti az alkut

Palkovics Imre a részletekről elmondta, a Munkástanácsok egy olyan modellt javasol, amely figyelembe veszi a nemzet­gazdaság legfontosabb muta­tóit, és

garantálja, hogy a minimálbér és a bérminimum legalább a reálértékét megőrizze, gazdasági növekedés esetén pedig azzal arányosan nagyobb mértékben nőjön.

A Munkástanácsok által javasolt modell szerint a minimálbér változásának alapja az infláció mértéke lenne. Ez azt jelenti, hogy az inflációnál alacsonyabb minimálbér-emelésre nem kerülhetne sor, ezzel megőrizve a kötelező legkisebb bér vásárlóerejét. Az emelés további részét a gazdasági növekedés mértéke adná. Ideális esetben az infláción felül a GDP-növekedés mértékével emelkedne a minimálbér, de – a tárgyalások kimenetelétől függően – legalább annak felével, háromnegyedével. Palkovics Imre kiemelte: a gazdasági növekedésből a munkavállalóknak is részesülniük kell.

– A Munkástanácsok javaslata elsősorban a minimálbér összegére vonatkozik.

A módszertan mindaddig fennmaradna, amíg a kötelező legkisebb bér nem éri el az Európai Unió által is javasolt mértéket,

vagyis a pótlékok és egyéb juttatások nélkül számolt bruttó átlagkereset felét.

Cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek megélhetését is garantálja a minimálbér összege, megvédje az érintetteket a szegénységtől

– emelte ki a szakszervezeti vezető. Palkovics Imre megjegyezte: az idei bértárgyalásokon is kidomborodott, hogy a szakmunka és a végzettség megbecsültségét szolgáló, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumnak legalább akkora mértékben kell emelkednie, mint a minimálbérnek. Így tehát a javaslat a bérminimumra is alkalmazandó lenne.

– Európa több országában bevett gyakorlat, hogy a bértárgyalásokon a nemzetgazdaság objektív mutatói alapján döntenek a kötelező legkisebb bérekről. A Munkástanácsok javaslata a lengyel modellhez áll a legközelebb – ismertette az elnök.

Palkovics Imre ugyanakkor arra figyelmeztetett: a részletekről a következő időszakban kezdenek el tárgyalni a szociális partnerek, a paraméterek e szerint változhatnak. A tárgyalásokon várhatóan felvetődik a további munkáltatói járulékcsökkentés, a javasolt módszertanhoz szükséges adatok forrásának meghatározása vagy az infláción felüli béremelés mértéke és még számos rendezendő kérdés.

Tízszázalékos emelés 2023-ban?

Ha sikerül megállapodni a Munkástanácsok által javasolt modell bevezetéséről, akkor a 2022-es, a nemzetgazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzések alapján hét-tíz százalékkal nőne

2023-ra a minimálbér, összege 214-220 ezer forint lenne. A garantált bérminimum pedig 278-286 ezer forintra nőne. Így a bérminimum 2024-re meghaladhatja a háromszázezer forintot.

A számítás egyik lehetséges alapja a Magyar Nemzeti Bank jövő évre vonatkozó előrejelzése, vagyis a jövő ősszel esedékes bértárgyalásokig még érdemben változhatnak a mutatók. A jelenlegi becslés szerint az infláció jövőre 3,8 százalék körül alakulhat. Ez alapján legalább 3,8 százalékkal emelkedne 2023-tól a minimálbér és a bérminimum.

Figyelembe kellene venni ugyanakkor a gazdasági növekedést is.

A jegybanki előrejelzés szerint a GDP hat százalékkal is nőhet. Ez további három, de a megkötendő megállapodástól függően akár hat százalékot jelenthet az infláción felül. Így összesen 6,8-9,8 százalékos emelésben részesülnének az érintett munkavállalók.

A szociális partnerek természetesen felfelé eltérhetnének a módszertantól, a minimálbér-emelésre vonatkozó képlet pedig nem helyettesíti a szociális párbeszédet sem.

A következő hetekben tehát egy olyan hosszú távú bérmegállapodás megkötését tűzték ki célul a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek, amely rugalmasan, a nemzetgazdaság valós helyzetét figyelembe véve garantálná a kötelező legkisebb bérek reálértékének emelkedését, egy esetleges következő válságban pedig a vásárlóerő megőrzését.