Lancea Regis díjat kapott Szakács Árpád

Az ünnepélyes ceremóniára a királyi kápolnában került sor, ahol Koditek Pál helyi városvédő elmondta, a falak között egykoron Árpád-házi királyok és szentek éltek, a kápolna pedig a világ egyik legfontosabb építészeti különlegessége is egyben.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint Szakács Árpád munkásságát Somogyi Győző festőművész, a nemzet művésze méltatta. Mint fogalmazott, a díjazott

az elmúlt évtizedek legfontosabb cikksorozatát jegyezte, amiben egyedülálló módon mutatta be az az ellenséges kulturális térfoglalást, ami Magyarországon végbement.

Hangsúlyozta: a globális erők a kultúrán keresztül próbálják a nemzeti létet, a nemzetállami kereteket megszüntetni, ezeket a törekvéseket pedig eddig egyedül Szakács Árpád merte feltárni és megjelentetni. „Fontos, hogy a kitüntetett érezze, nincs egyedül ebben a harcban, rengetegen támogatjuk, ennek a kinyilvánítása a díj odaítélése is” – tette hozzá Somogyi Győző.

Ezt követően Szakács Árpád a nagyteremben, a magyar királyok tróntermében mondott ünnepi beszédet, ahol Csoóri Sándor, Csurka István és Németh László gondolatait idézte meg és helyezte jelenkori kontextusba.

Szerinte az elmúlt tíz év kulturális vonalon százéves viszonylatban is kiemelt kudarcként értékelhető.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „aki a kultúrát elengedi, az a nemzet jövőjét engedi el. Kultúra és identitás nélkül nemzetünk olyan, mint egy hit nélküli egyház. Életképtelen.”

Csurka Istvánra utalva azt mondta: „A nemzetköziséget hirdető liberális, globális erők számára igen fontos, hogy ne alakuljon ki szolidaritás a nemzeti erők között. A nemzeti oldal mindaddig legyen széttagolt, amíg egyenként fel nem morzsolódott.”

Szakács Árpád szerint hatását tekintve a konzervatív oldal jórészt kiszorult a kulturális világból és a kulturális véleményformálásból, a nagy költségvetésű intézmények, lapok közéleti tematizálásra, vitákra még nem mindig alkalmasak.

Mint mondta: „A konzervatív kulturális világ intézményeiből hiányzik a hatást elérő teremtőerő, az alkotó vágy. A magyar hírszolgáltatásokat szemlélve az értékes és szórakoztató, szellemiségében, értéktartalmában jobboldali beágyazottságú, érdekes és izgalmas, fiatalos fogyasztói szokások szerint is releváns események és hírek – hiánycikkek.”

Szakács Árpád Ravasz László püspök gondolataira hívta fel a figyelmet, aki szerint: „Nemzetednek akkor használhatsz a legtöbbet, ha kész egyéniséget bocsátasz szolgálatára és kész egyéniség csak akkor lehetsz, ha nemzeted szolgálatában találod fel életcélodat.” Szakács Árpád hozzátette: „A református püspök által megrajzolt vízió volt a több mint ezeréves államiságunk alapja, ez volt a Szent Korona országának kiteljesedési fundamentuma, a Szent István-i államrend lényege, erőnk forrása, jövőnk biztosítása.”

Az újságíró összefüggéseket mutatott ki az 1918–1919-es összeomlás és a jelenlegi folyamatok között. „1918 őszén először Budapest esett el, utána az egész ország. 2019 ősze intő jel 2022-re nézve. Másodpercekre vagyunk az utolsó órától. Tudomásul kell venni, hogy háborúban állunk. Ebben pedig csak egy győztes lesz. Vagy mi, vagy ők.” – zárta beszédét az újságíró.

Az ünnepi eseményt Dörner György Kossuth-díjas színművész Dsida Jenő Tekintet nélkül című versével zárta.

A Somogyi Győző által megrajzolt, Szakács Árpádnak odaítélt oklevelen ez áll: „A Societas Lancea Regis Lancea Regis díj kitüntetésben részesíti és tagjai közé fogadja Szakács Árpád urat, a legbátrabb magyar újságírót, a Lovas István-sajtódíj első kitüntetettjét”. A díjazott továbbá megkapta a középkori magyar pénzverés egyik legszebb emlékét, az Esztergomban vagy Székesfehérvárott Szent István király által veretett Lancea Regis feliratú dénár korhű másolatát.

A Lancea Regis díjat mások mellett eddig olyan személyiségek kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató-egyetemi tanár, művelődési és közoktatási miniszter, Kocsis István, író-történész-drámaíró, Ádám Barnabás honvéd koronaőr ezredes.

A 2008-ban alapított Societas Lancea Regis nevét a Szent István király által Esztergomban veretett első magyar ezüstpénzen olvasható köriratról kapta. A társaság fő célkitűzése az Árpád-ház, mint a szent királyok jelenkori kultuszának képviselete, jelvényeinek és szent ereklyéinek megismertetése, megvédelmezése és jövőbeni átörökítése.

Szakács Árpád életrajza

Szakács Árpád 1980-ban született Köröstárkányban. Újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, kommunikációs szakember. 1998–2001 között a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló és az Erdélyi Napló munkatársa. 2001-től a Magyar Nemzet igazságügyi szakújságírója. 2004-től a Reggel című napilap újságírója, szerkesztője. 2005-ben az Axel Springer központi szerkesztőségének újságírója, szerkesztője. 2008–2016 között több lap- és könyvkiadó vezetője, főszerkesztője. 2016–2020 között a Mediaworks nyomtatott megyei napilapjai központi szerkesztőségének főszerkesztője. Nevéhez köthető a Kinek a kulturális diktatúrája? című, 2018-ban megjelent cikksorozat, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró írása volt. A sorozatról hírt adtak a Reuters, BBC, DPA és más külföldi sajtóorgánumok oldalai is. 2020-ban a Magyar Nemzetben elindította az úgynevezett szabadkőműves-vitát, amelyre több mint száz éve nem volt példa. Szakmai elismerései: Csepel Örökség díj (2014), Eötvös József-sajtódíj (2018), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2018), Lovas István-sajtódíj (2019). Lancea Regis díj (2020). Az általa vezetett szerkesztőség munkáját 2019-ben Érték és Minőség Nagydíj Kommunikációért Nívódíjjal ismerték el a Parlamentben.

Borítókép: (balról jobbra) Somogyi Győző festőművész, Nagy Bíborka díjátadó, Nagy Géza alapító és Szakács Árpád