Hetven év a világ körül címmel nyílt hagyományőrző kiállítás

Hetven év a világ körül címmel nyílt meg júliusban a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza szabadtéri kiállítása a budapesti Corvin téren.

Hetven évvel korábban, 1951 tavaszán nagy sikerrel mutatkozott be közönség előtt első fellépéseivel az együttes. A tablók így a magyar népi kultúra legsikeresebb nagyköveteinek, a színpadi néptánc folytonos megújítójának hét évtizedes történetét és művészeti eredményeit mutatják be.

Az egyik plakáton megjelenik például egy előadás, amelyet 1951. május 14-én tartottak a Városi, vagyis a mai Erkel Színházban. A műsor alaphangulatát Farkas Ferenc Régi magyar táncok című összeállítása adta meg, amelyet Kodály Zoltán Kállai kettőse követett, amelyet a művész az együttes számára komponált. A neves zeneszerző és népzenekutató, Vass Lajos pedig Táncnóta című kompozíciójával szerepelt az esten.

Az együttes célja a képekkel és a plakátokkal, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a korábbi előadók munkájára. Ezenkívül szeretnék elérni, hogy minél többen találkozzanak jelenlegi művészeikkel és előadásaikkal is.

Az ötvenes éveket idéző képeken továbbá megjelenik a politika is. Így feltűnnek egy Sztálinhoz írt köszöntő pillanatai, amelyeket a mára legendássá vált Széki muzsika és az Ecseri lakodalmas követett a művészek előadásában. Utóbbi darab a csapat legtöbbet játszott műsorává vált az évtizedek alatt.

Az érdeklődők láthatják Rábai Miklós alapító tablóját is, aki az eredeti néptáncot többféle műfajban állította színpadra. Ezek közé az újítások közé tartozott az egynemű, a női, vagyis a karikázók, valamint a férfi táncok, vagyis a legényesek, illetve a tájegységek jellemző táncainak sűrítése. Koncepcióit pedig a tánckar, a kórus és a zenekar harmonikus együttműködése tette egységessé.

A Magyar Állami Népi Együttes egyik legfontosabb küldetésének tekinti a határon túli területek táncos-zenei hagyományainak színpadra állítását.

Az egyik összeállítás emléket állít Tímár Sándornak is. A 70-es években kibontakozó táncházmozgalom ugyanis új fejezetet nyitott a színpadi néptáncban. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, illetve a szórakozás egyik új formájává tette a parasztság által átörökített évszázados táncos és zenei hagyományokat.

A képeken visszaköszönnek a Mihályi Gábor nevéhez fűződő időszakok is, amelyek főként az 1990-es évekhez kötődnek. Az akkor lefektetett alapelvek ugyanis a mai napig jellemzik a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza munkáját. A csoport azóta ugyanis történeti szempontból is vizsgálja az elmúlt másfél évszázadból megmaradt paraszti kultúrát.