Megnyílt a magyar pavilon kiállítása a Velencei Biennálén

Az álomvilág és annak képzőművészeti vetületei az idei, The Milk of Dreams (Álomtej) címen meghirdetett Velencei Biennále egyik fontos témája – emelte ki Keresztes Zsófia kiállításának csütörtöki megnyitóján Fabényi Julia, a tárlatot szervező Ludwig Múzeum igazgatója, a magyar pavilon nemzeti biztosa.

Mint hozzátette, Keresztes Zsófia a fiatal művészgeneráció nemzetközileg is jártas képviselője: festőszakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de már korai munkáit is a térben gondolkodás jellemezte. A magyar pavilonra benyújtott programja nagyon kompakt, formai és tartalmi szerkezetében egyaránt szimmetrikus, miközben szembe is megy a maga állította szimmetriával – jegyezte meg.

Fabényi Julia elmondása szerint a kiállítás művészettörténeti idézetei és a projekthez rendelt történetmesélés, az egész narratíva élesen és pontosan tükrözi a posztcovid éra hangulatát.

Egyfajta alternatív valósággá emelt, virtuális képzeletvilág az imaginárius erők harcában megfogalmazva

– fogalmazott.

Ez a különös üzenetű, lendületes projekt címében a károkkal dacol, de a melankóliával és elmúlással is dacolva, az álom és valóság között megteremti a jelen értelmezéséhez szükséges elementáris szemléleti éleslátást – méltatta Keresztes Zsófia kiállítását a nemzeti biztos.

Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország szomszédságában épp háború dúl, hozzátéve:

gondolatainkkal és szívünkben együtt érzünk az ukrajnai művész barátainkkal és a háborút elszenvedő embertársaink borzalmaival.

Mint emlékeztetett, Keresztes Zsófia több mint egy évi megfeszített és heroikus munkával hozta létre

a magyar pavilon kiállításainak történetében talán az egyik legkomplexebb és legnagyobb volumenű szobrászati kiállítást.

Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az 1909-ben megnyílt magyar pavilon történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész.

Cecilia Alemanni főkurátor az által rendezett, központi kiállításba számtalan női művészt hívott meg, újrafelfedezett vagy a köztudatban eddig nem kiemelt helyet elfoglaló alkotókat is. Alemanni ezáltal újszerű és eredeti nézőpontot ad a biennálénak – emelte ki Boros Géza.

Mindehhez a fiatal generációhoz tartozó Keresztes Zsófia kiállítása, azok a témák, amelyekkel ő foglalkozik – a testek metamorfózisa, a szürrealista, amorf formák, erotikus felhanggal – fontos hozzájárulást jelent – jegyezte meg Boros Géza.

A szakember Cecilia Alemanni kiállítását méltatva elmondta:

rég lehetett ennyire elvont és szürrealisztikus, valóban az álmok világába tartozó műegyüttest látni, ebbe Keresztes Zsófia installációja nagyon szépen illeszkedik.

Mint kiemelte, a főkurátori válogatásban két magyar származású, az idősebb generációhoz tartozó női művész, a Franciaországban élő Molnár Vera és a New Yorkban dolgozó Dénes Ágnes munkái is helyet kaptak. Ők már régóta elismert, „klasszikus” képzőművészek, ezért is nagyon izgalmas ez az együttállás a magyar pavilon kiállításával.

Ha Keresztes Zsófiát nem válogattuk volna ki, valószínűleg meghívást kapott volna a főkurátori kiállításba

– mondta el Velencei Biennále Iroda vezetője.

Keresztes Zsófia kiállítását Velence után decemberben a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja 2022. december 15. és 2023. február 26. között.

Borítókép: Zsikla Mónika kurátor és Keresztes Zsófia (b) Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállításán az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában 2022. április 21-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt