2020.06.16. 12:50
Külön kell majd gyűjteni a textilhulladékot 2025-től
A többség talán nem sokat foglalkozik azzal, hogy mihez kezdjen a már megunt, elnyűtt ruhadarabokkal, ezek általában a kukában végzik a háztartási hulladékkal együtt, vagy épp a szelektív zsákban. Idővel azonban hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy külön hulladéktípusként kezeljük a textilt, követve ezáltal az európai modellt.
Pikó Stefánia
„A világgazdaságba pumpált anyagtömeg (2015-ben 93 milliárd tonna) túlnyomó részét bolygónk adja nem megújuló formában (ásványok, ércek, fosszilis tüzelőanyagok) és megújuló formában (biomassza)” – írja a National Geographic márciusi számában. Ez az anyagtömeg átfolyik a világgazdaságon, majd ennek kétharmada (2015-ben 67,4 milliárd tonna) környezetszennyező anyagként végzi (szemét vagy szén-dioxid). Az említett 2015-ös adat mára már 100 milliárd tonna fölé emelkedett.
Az emberiség egyre növekvő (bár még mindig csekély) része kezdi belátni, hogy ez nem mehet így tovább, és alternatív megoldásokat kell találnunk. Számtalan korlátozott erőforrást használunk, annak érdekében pedig, hogy ezek minél tovább kitartsanak, amennyire csak lehet, hulladékmentesen kellene élni. Talán a legideálisabb az volna, ha gazdaságunk körforgásos volna, tehát minden előállított terméket újra és újra felhasználhatnánk. Ez viszont egyelőre csak egy utópia. Annak azonban itt az ideje, hogy megpróbáljuk megtenni, ami tőlünk telik. Fogyasszunk kevesebbet mindenből, ne vásároljunk meggondolatlanul, amit csak lehet, használjunk fel újra, javíttassuk meg, amit meglehet, a ruháinkat pedig, ha már meguntuk őket, adományozzuk a rászorulóknak.
Fölösleges túlfogyasztás
A kutatások szerint egy európai ember évente átlagban 26 kilogramm textilterméket használ, ennek több mint a fele végzi a szemétben. A felméréseken résztvevő személyek 33 százaléka vallotta be, hogy ruháinak csupán a felét használja. A gyorsdivat-ipar (fast fashion) sem épp kedvező, hiszen a trendek folyamatosan, nagy sebességgel változnak, sokan pedig ezeket a trendeket követve a lehető legtöbb éppen divatos darabot beszerzik, majd néhány használat után többé nem hordják őket, idővel pedig kukába is dobják. Gyakran fordul elő, hogy nem azért veszünk meg egy ruhadarabot, mert feltétlenül szükségünk van rá, hanem csupán azért, mert hirtelen megtetszett. A meggondolatlan és fölösleges, spontán vásárlásokkal azonban tovább szorgalmazzuk a ruhaneműk hatalmas mennyiségű legyártását, amely mennyiségnek aztán a legnagyobb része a szemétdombokon, vagy valahol a természetben szétdobálva végzi. A teljesen értelmetlen túlgyártással és túlfogyasztással pedig nemcsak a természetnek, hanem saját magunknak is ártunk. Ezért fogják Romániában is bevezetni az Európában egyre elterjedtebb modellt, mely alapján a textilhulladékot kötelező módon külön kell majd gyűjteni. Az új előírás 2025-ben lép érvénybe, így addig van ideje az országnak, így Nagyváradnak is, felkészülni, kialakítani az ehhez szükséges infrastruktúrát, illetve népszerűsíteni az eljárást.
Alternatív megoldások
Városunkban már hosszú évek óta vannak olyan konténerek, melyekbe bedobhatjuk a már megunt, eladományozható ruhadarabjainkat. A Caritas Catolica épp most jelentette be, hogy megszüntetik a konténereket, ennek pedig egyik oka, hogy rengeteg használhatatlan rongyot és egyéb hulladékot találtak az évek során ezekben, illetve többször előfordult az is, hogy megrongálták ezeket. A világjárvány miatt ebben a hónapban személyesen sem lehet egyelőre ruhákat adományozni, viszont lehetséges, hogy júliustól már újra lehetőség lesz erre, a Kanonok sor 21-es szám alatt.
Borítókép: illusztráció
