2020.06.04. 18:14
Rendkívüli istentiszteletet tartottak Váradréten
„Emlékezzél meg rólam, Istenem, hogy éljek”- ezzel a mottóval rendkívüli istentiszteletet tartottak csütörtök délután a váradréti református templom udvarán Trianon 100. évfordulója apropóján. Igét hirdetett dr. Pálfi József lelkipásztor, majd száz másodpercig zúgott itt is a harang. Kabai Kitti segédlelkész és Márkus Zoltán kántor egy 16. századi énekkel szolgált, mely abban a korban keletkezett, mikor Magyarország három részre szakadt.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ciucur Losonczi Antonius
Prédikációjában dr. Pálfi József lelkipásztor úgy fogalmazott: rendkívüli istentiszteletre gyűltek össze, mert minden esemény és történés horizontális kommunikációjának első lépése vertikális, azaz imádságos alapvetésű kell hogy legyen. Egy régi zsidó imádságot idézett- „Emlékezzél meg rólam, Istenem, hogy éljek”-, kiemelve azt, hogy a június 4-i emlékezés is ennek jegyében és tudatában történhet. Hangsúlyozta: a Krisztussal való közösség őriz meg attól, hogy ezen a napon ne a gyász és a szomorúság hangulata, lelkülete határozza meg a gondolkodásunkat, beszédünket, hanem sokkal inkább az a szemlélet és az ebből fakadó életmód, amire Gyökössy Endre is figyelmeztetett, miszerint „Az árnyék mögött is fény ragyog, Nagyobb mögött még nagyobb, S amire nézek az vagyok”.
Az egész Ószövetség azt zengi, hogy Isten maga az igazság, mert egyedül ő az igaz, aki egyben az egyedüli igazságszolgáltató is. Nincs igazság a világon- szoktunk kifakadni nagyon sokszor keserűen, és kiált az ember időtlen idők óta a sokféle igazságtalanság miatt a valódi isteni igazságért. Ezt kéri és vágyja egyén és közösség egyaránt, csakúgy mint népünk is a trianoni békediktátum évforduló mérföldkövénél, mely Magyarország szempontjából sem az önrendelkezést, sem pedig a népakaratot nem tartotta tiszteletben. Egy kicsinyes politikai bosszú volt, mely igazságtalan módon szétcsonkolta a történelmi országot. Pilátus is a „micsoda az igazság?” felett morfondírozott, miután azt mondta neki Jézus: „én azért jöttem, hogy bizonyságot tegyek az igazságról”, és talán nem véletlenül nem válaszolt a helytartónak. Talán felesleges is lett volna, mert szemellenzős és elfogult vakságával a kérdezőt is csak a maga igazsága érdekelte, és a krisztusi igazsággal úgysem tudott volna mit kezdeni- vont párhuzamot a tiszteletes, hozzátéve: ha mi bátran bele merünk tekinteni a lelkiismeretünkbe, akkor nekünk különbeknek kell lennünk Pilátusnál, és tudni önmagunkat, népünket hamis mítoszokkal nem becsapni, hanem bátran beismerni, hogy minden vélt vagy valós igazságtalanság mellett vagy ellenére, nem nálunk van az igazság, hanem a mindenható Istennél.
Arról is beszélt dr. Pálfi József: az Istenhez kötődő örök értékek sohasem relatívak, ahogyan az igazság sem. Az igazság lelke ugyanis előbb vagy utóbb mindig leleplezi a valótlant, a hamisat, az álságost. A Szentlélek szeretetfeladata pedig az, hogy hit által megértesse az emberrel az isteni igazságot azért, hogy az ember inkább annak befolyása és hatása alatt éljen, mintsem más egyebekének. Ez a gondolkodás és látásmód egy teljesen más szempontú világlátáshoz és értéshez vezet el bennünket, és rámutatva, megértetheti velünk azt, hogy jobb, biztosabb nékünk a földi igazságosztó hatalmi potenciálja helyett az örök Istenre tekinteni. Szánalmas és sajnálatra méltó paranoiás viselkedés ugyanis az, a fel nem nőtt ember tombolása bárhol is a világon, amelyik ideges hisztériával harsogja azt, hogy „ez a föld az enyém!” . A politikai erőket, hatalmakat pedig sohasem az igazság mozgatta, hanem mindig az érdekeik, és csak ezek mentén döntöttek, a céljaik szentesítették eszközeiket is. Ezért hát ma sem a különböző utódállamok politikai boszorkánykonyháira vagy egyéb világméretű, nagy hatalmú szövetség érdekeire kell pislogjunk kételyek és kétségek közepette, hanem tekintetünket az ég felé, magasba kell emeljük, hogy Isten prizmáin keresztül lássuk az élet összefüggéseit, és hozzá igazodjunk még akkor is, ha ezért vegzálnak, kicsúfolnak minket, vagy karaktergyilkosságot követnek el ellenünk- tanácsolta a lelkész. „Csak az az ember, az a nép és nemzet képes mindig megújulni, talpra állni, amelyik a lélektudatosság, a lélek jelenlétében él és öntudatát, önbecsülését visszanyerve akar erőre kapni a maga helyén és idejében, vállalva a feladatát”- nyomatékosította dr. Pálfi József.
Kabai Kitti segédlelkész és Márkus Zoltán kántor egy 16. századi énekkel szolgált, mely abban a korban keletkezett, mikor Magyarország három részre szakadt. Nemzeti imánk elhangzása után, akik akarták, virágokat helyezhettek el a hősök emlékkövének talapzatához.
Borítóképünkön: dr. Pálfi József lelkipásztor