Sokan megóvták az érettségi eredményeket

Ciucur Losonczi Antonius

Vad Márta, az Ady Endre Középiskola igazgatója arról számolt be, hogy az idén végzett 134 diáknak 76,12 százaléka tette le sikeresen az érettségi vizsgáit, míg az előző években végzett és érettségire jelentkező 14 fiatal esetében ez az arány 35,71 százalék. Utóbbinak különösen örül, mivel az országos átlag feletti, illetve azért is jó teljesítmény, mert nyilvánvaló, hogy minél régebben intettünk búcsút az iskolapadnak, annál inkább felejtünk el dolgokat. Dicsérendő, hogy többen tízest kaptak az Adyban: magyarból ketten, fizikából ketten, biológiából tizenegyen – amire nagyon régen nem volt példa –, és matematikából négyen. Akiknek nem sikerült az érettségije, azokon ismét a román nyelv és irodalom „fogott ki”, illetve a matematika, talán azért, mert kissé nehezebbre sikerültek a tételek. Természetesen az elmúlt három hónap történései a tanárokat és a diákokat egyaránt érintették, elég ha csak arra gondolunk, hogy az utolsó félév tananyagából nem kérték számon az ismereteket. Nyolc diák 5 és 5,99 közötti átlaggal rendelkezik, vagyis ők abba a kategóriába tartoznak, akik mindenből átmentek, csak éppen nem érték el az érettségi oklevél megszerzéséhez szükséges hatos médiát. Ők fellebbeztek, a felfelé kerekítésben bízva. Egyébként is óvást nagyon sokan tettek le, hetvenöten különböző tantárgyból. Érdekes, hogy a legtöbben magyarból, majd románból és matematikából.

A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban ötvenkét százalékos az átmenési arány – nyilatkozta lapunknak Konrád Katalin igazgató. Sokan nincsenek megelégedve az eredményekkel, mert véleményük szerint sokkal többet tudtak annál, mint ahogy az a jegyeikben visszatükröződik, ezért abban reménykednek, hogy az óvás után számukra kedvezően alakul a helyzet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy még a Szent László-s szaktanárok véleménye szerint is a vizsgatételek nehezek voltak magyarból – magyarázta. Hozzátette: az elmúlt három hónap bizonytalansága nehezítette a felkészülést, és a közvetlen visszacsatolás hiánya a kommunikációban megtette a hatását. Normális körülmények közt ugyebár egy diák oda tud menni akár a szünetben is a tanárához, ha nem ért valamit, vagy látszik a tekintetében, az arcán. Ugyanakkor nehezen indult be az online oktatás, szinte mindenkinek ismerkednie, barátkoznia kellett ezzel az új módszerrel. Főleg a román nyelv elsajátítása terén okozott gondot, bebizonyosodott, hogy nem elég az a napi egy óra online oktatás, hanem szükséges az is, hogy élő környezetben is gyakorolják a nyelvet. A kijárási korlátozások miatt azonban a diákok sem mehettek ki az utcára, nem találkoztak román nyelvű személyekkel, és ez a nyelvtudásukon is meglátszik. Nehezítette a felkészülést továbbá az is, hogy nem volt kidolgozva az elejétől kezdve egy egységes koncepciója a gyakorlótételeknek. Közvetlenül az érettségi előtt, amikor az óvintézkedések betartásával be lehetett menni a iskolába, próbálták ugyan bepótolni, ami kimaradt vagy nehezebben ment a felkészítés során, de azért az elmúlt hónap történései rányomták a bélyegüket a diákok hozzáállására is. Noha a Szent László-s végzősök a líceumi éveik során belevaló, vagány „srácoknak” bizonyultak, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól, most mégis az érettségi vizsgák reggelén szinte tapintható volt a feszültség, látszott rajtuk, hogy eléggé izgulnak.

Soós Sándor, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vezetője jelezte, hogy náluk 41-en iratkoztak fel érettségizni, elektrotechnika szakon 11-en, református teológián 30-an. Az érettségizni szándékozók közül 29-en idén ballagtak, 12-en a korábbi években. A 41 beiratkozott diák közül 16-nak sikerült a vizsgája (ami 39,02 százalékot jelent), az említett 16 tanuló közül 14-en az idén végeztek (48,27 százalék). Ebből a 14-ből ketten elektrotechnika, tizenketten pedig teológia szakosok voltak. Az előző szériákból két diák vizsgázott sikeresen, ami 16,66 százalékot jelent, mind a ketten a teológia szakra jártak. Meglátásában a szorgalmas diákok azon kívül, hogy az online oktatásban részt vettek, ők maguk is tettek annak érdekében, hogy sikeresek legyen, akik pedig nem ezt az utat választották, azok most látják az eredményt.

A Művészeti Líceumban az idén 74,4 százalékos az átmenési arány úgy, hogy elég sok (tizenkettő) olyan diák is jelentkezett vizsgázni, akiknek a korábbi években nem sikerült az érettségije – tudtuk meg Nagy Gabriella igazgatóhelyettestől. „Catona Ábel 9,50-es átlaggal kiemelkedő eredményt ért el, ő kiváló példája annak, hogy ha a tehetség szorgalommal is társul, a művészet a lehető legjobbat hozza ki a diákokból. És több 8 és 9 közötti átlaggal is büszkélkedhetünk. Nem volt egyszerű a diákoknak felkészülni ebben a nehéz időszakban” – fogalmazott. Megjegyezte: bár minden tanár rendesen megtartotta az online óráit, azért ez a fajta oktatás mégsem volt ugyanolyan, mint a hagyományos, és ez érződött is. Ugyan a második félév anyagát az ismert okok miatt kivették a tételek közül, azért például a történelem tantárgynál újabb típusú feladatok jelentek meg, melyeknek a begyakorlása talán több időt igényelne, illetve újdonságnak számított az is, hogy egy-egy témát általánosabban jártak körül.

Hochhauser Enikő igazgatóhelyettes arról számolt be, hogy a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tagozatán 86 százalékos az átmenési arány. Szép eredmények is születtek, 9 feletti médiák. Az idén náluk a román nyelv nem okozott akkora gondot, mint korábban, inkább a matematika vizsgája nem sikerült néhány érettségizőnek, de esetükben talán várható is volt, mert sohasem remekeltek ebből a tantárgyból.

Borítókép: illusztráció