,,A jóga harmóniába állítja a testet, a lelket és a szellemet”

Törő Enikő

A már jógaoktatóként dolgozó Csepregi Janka-Zsófia biológusnak tanult, évekig ebben a szakmában dolgozott Budapesten a Semmelweis Egyetemen, laboratóriumi biológusként. Egyik kolléganője kezdő gerincjóga-órákat tartott, az ő óráján vett részt először. Fenntartásokkal indult el, ugyanis azt gondolta, hogy ez nem az ő mozgásformája. Azonban az első pillanatokban megváltozott a véleménye, és még ott, az első órán megfogalmazódott benne, hogy jógaoktató szeretne lenni egy saját jógastúdióban, Nagyváradon. Ezt az álmot sikerült is valóra váltani, és a lassan egy éve létrehozott stúdióban ülve készült el ez az interjú. 2015-ben iratkozott be az első jógaoktatói-tanfolyamra, ekkor gerincjógát tanult, majd az évek során elsajátította a női jóga, gyerekjóga és szeniorjóga csínját-bínját, és ezeket népszerűsíti a váradiak körében.

– Beszéljünk egy kicsit a jógáról mint mozgásformáról és a gerincjógáról, hiszen ezzel ismerkedtél meg legelőször!

– A jóga szónak több értelmezése is van. Én az óráimon az „összefonódás”, „összekapcsolódás” jelentést képviselem leginkább, ugyanis a testet, a lelket és a szellemet próbáljuk öszszekapcsolni, harmóniába állítani. Az emberek nagy többsége azért kezd el jógázni, illetve gerincjógázni, mert valamije fáj (pl. a háta, a dereka, nyaka) vagy egyszerűen ingerlékeny, rosszul alszik, nem érzi magát jól a bőrében – az ilyen problémákon mindenki nagyon gyorsan szeretne változtatni. Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben a csoportos jóga gyakorlása ellenjavallott, mint például a csípőprotézis esetén. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy gerincferdülés vagy porckorongsérv esetén gyógytornászhoz érdemes fordulni, ha ő ajánlja a jógát, akkor természetesen szeretettel várom. A gerincjóga inkább egy csoportos, preventív vagy rekreációs mozgásforma, tehát jobban lesz tőle az illető, de nem helyettesíti a személyre szabott gyógytornát. Az emberek gyakran fizikai panaszok miatt jönnek gerincjógázni, de a gyakorlás olyan energetikai blokkokat nyit meg, melyek által a lelket megnyugtatni, a szellemet pedig felszabadítani vagy épp lecsendesíteni lehet. Egy nagyon pörgős világban élünk, folyamatosan csinálunk valamit, időnként nagyon jó kikapcsolni. Erre pedig remek lehetőség a jóga, hiszen ez tulajdonképpen egy mozgásos meditáció. Amikor jógázol – ezt talán már te is megtapasztaltad –, akkor nincs más, nem figyeled, hogy ki mit csinál, nem azon gondolkozol, hogy mit főzz vacsorára, hanem csak ott vagy, belehelyezkedsz egy-egy ászanába és lélegzel, létezel. A jógát egyébként mindenkinek ajánlom, idősebbeknek is, számukra viszont a székes szeniorjóga optimális, ahol nem kell földön ülni vagy térdelni, mégis hatékonyan és biztonságosan gyakorolhatunk egy széken ülve vagy annak támaszkodva.

– Te mindenkinek ajánlod a jógát, mégis a legtöbb alkalommal inkább csak nőket lehet látni az órákon. Mit gondolsz, mi ennek az oka?

– A nyugati világban valóban leginkább nőket lehet látni az órákon, főleg az olyan országokban, ahol ez már trenddé vált és fénykorát éli a jógázás. Szerintem egyszerűen csak azért látunk több nőt, mert ez valóban egy trendi dolog, és a férfiak nem állnak e trend mögé. Valamiért van egy olyan sztereotípia az emberekben, hogy a jóga nőknek való, mert lassú és mert nyújtások vannak benne. Ezért a férfiak egy része nem tudja elképzelni, hogy részt vegyen egy ilyen órán, holott mi tudjuk, hogy ez nem csak nyújtásokról szól. A rendszeres gyakorlás révén javul a testtartás és a légzés, fejlődik a testtudat, és könnyebben kontrollálhatóvá válnak a stressztünetek is. A jógázás hatására erősödik a belső tartásunk, azokat az izmokat erősítjük, amelyek az életmódunkból kifolyólag gyengülnek, mint a mély hát- és hasizmok, emellett pedig nyújtjuk például az ülőmunka miatt megrövidült combhajlítóizmokat vagy a horpaszizmot. Egy másik kifogás, amit a férfiak gyakran emlegetnek az az, hogy ők nem olyan hajlékonyak. Ez egy paradoxon, ugyanis jógázni sokan pont azért járnak, hogy hajlékonyabbak legyenek. Ez nem egy kemény sport, így szerintem a férfiak gyakran sajnálják is az időt rá, mert nem érzik hatékonynak. Viszont a nyújtás és az erősítés hatására rugalmassá válnak az izmok, így a jógázás különböző sportok végzése esetén remek kiegészítés, ráadásul nemcsak izmok, de az elme és a lélek is rugalmasabbá válik a rendszeres gyakorlás révén.

– Beszélgessünk egy kicsit a másik nemről is. Női jógával és baba-mama jógával is foglalkozol.

– A női joga személyesen is nagyon sokat adott nekem. Kigyógyultam a női problémáimból, tinikoromban azt mondták, hogy nem lehet gyerekem, most pedig van egy csodás kislányom, és semmi mást nem tettem a gyógyulásomért, csak jógáztam. A nőijóga-alkalmak mindig nagyon intimek és elfogadóak. Egy olyan miliő alakul ki már az óra elején a bemutatkozáskor, hogy mindenkit megölelgetnék. Azt látom a mai női közösségek legtöbbjében, hogy a viszálykodás, pletykálás jellemző, de itt nem ez van. Elővesszük azt az empatikus, elfogadó énünkent, mely igazán a jellemző a női minőségre. A női jóga elején mindig tudatosítjuk magunkban, hogy a ciklusunk melyik részén tartunk éppen, ugyanis a gyakorlás során ez nem mindegy. Energetikailag a női test másképp működik peteéréskor, amikor dinamikusabbak vagyunk, mint menstruációkor, amikor fontos, hogy megengedőbbek legyünk magunkkal. A nőijóga-órákon a csípőre, medencére fektetjük a hangsúlyt, így javul ennek a térnek a vérkeringése is, ez pedig nagyon pozitív hatással van a női szervek működésére. Segíthet például a policisztás ovárium szindróma, miómák és polipok, valamint az endometriózis kiegészítő kezelésében, vagy meddőség esetén. Nemcsak a fizikai testet támogatja, hanem segít abban is, hogy megszeressük a bennünk élő nőt. A babás jóga ötlete onnan jött, hogy gyakorlatilag nincs Váradon olyan foglalkozás, ahol a babák és a mamák együtt mozognak. Itt gyakorlás közben bátran meg lehet szoptatni a gyermeket, és az sem gond, ha baba sír az órán, esetleg közben tisztába kell tenni. Az első néhány hónap a baba és az anya számára is egy érzékeny időszak, sokan nehezen mozdulnak ki otthonról. Egy olyan teret és közösséget szerettem volna kialakítani, ahol befogadjuk őket és együtt mozgunk, lélegzünk. Ezen a jógán olyan gyakorlatokat végzünk, melyek a szülés utáni regenerációt támogatják, megpróbáljuk alapjaitól visszaépíteni az anyatestet gát- és hasizom-regenerálással, megnyitjuk a mellkast, átmozgatjuk a hátat, kisimítjuk nemcsak a homlok, de a lélek ráncait is.

– A gyerekjóga már nem kisbabáknak és még nem is felnőtteknek szól. Hogyan zajlik egy ilyen jógaóra? Miben különbözik a többitől?

– A gyerekjóga egy kicsit mesésebb világ. Van egy kerettörténetem, hogy a gyerekekkel a Nyugalom szigetére hajózunk, de erre nem olyan egyszerű az eljutás, ahogy a való életben sem könnyű elérni a teljes nyugalmat. „Útközben” több szigeten megállunk, ahol találkozunk állatokkal és olyan ászanákat formálunk meg, melyeknek kreatív neveik vannak, mint a macskapóz, pillangópóz és a hegytartás. Nagy hangsúlyt fektetünk a helyes testtartásra és a légzésre. A legtöbb gyerek a Nyugalom szigetét tekinti a kedvenc helyszínének, pedig azt várnánk, hogy a mai pörgős világban a gyerekek ezt unalmasnak találják, mégis a csendes relaxáció a kedvencük. Én alapvetően az 5–12 éves korosztályt várom sok szeretettel ezekre a foglalkozásokra.