Visszaállítják eredeti középkori állapotába a bihari földvárat

Pap István

A bihari önkormányzat egy millió eurós támogatást nyert a bihari földvár turisztikai forgalomba történő bevonására. Szilágyi Zoltán, Bihar község polgármestere június 14-én írta alá a tervezési és kivitelezési szerződést az Euras céggel, mely huszonnégy hónap alatt kell megvalósítsa a beruházást. Az elöljáró lapunknak elmondta, hogy négy hónapot vesz igénybe a tervezés és tizennyolc hónap van megszabva a kivitelezésre, de reményei szerint a határidőnél sokkal hamarabb be fogják majd fejezni a munkálatokat. A fejlesztési minisztériumon keresztül uniós pénzforrásból finanszírozott beruházás lényege az, hogy a földvárat visszaállítsák olyan állapotba, amilyen az Árpád-korban, tehát legalább mintegy 800 évvel ezelőtt lehetett ott. A munkálatok befejezése után turisztikai célra használják majd a földvárat.

A projekt megvalósíthatósági tervét Emődi Tamás építész készítette el, a részletekről ő számolt be lapunknak. Elmondta, hogy a projekt bekerült az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) kulturális programjába, ezen belül is a Szent László út helyszínei közé. Az építész felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencében kevés olyan Szent Lászlóhoz és korához köthető kézzel fogható emlékhely van, ami alkalmas műemléki bemutatásra, az viszont biztos, hogy a 11-ik században a dukátus magába foglalta Bihar vármegyét, annak központjával a bihari földvárral együtt. Emődi Tamás kifejtette, hogy valamikor az 1040-es évektől kezdve a 12. század elejéig létezett Magyarországon a dukátus intézménye, mely az Árpád-házi trónörökös hercegnek a birtokát képezte. Szent László ilyen minőségében birtokolta a vármegyét, és akkoriban a vármegyék adminisztratív, katonai és politikai központja az ispánsági földvárakban volt, ebből pedig az következik, hogy Szent László hercegként valószínűleg éveket töltött el a a bihari földvárban, ezért is kézenfekvő, hogy beválogatták ezt a helyszínt a Szent László út állomásai közé. Annál is inkább, mert ugyan az igaz, hogy Erdélyben megmaradt pár vármegyei központként működő földvár, például Torda mellett, Kolozsmonostoron, Küküllőváron, Dobokán vagy Arad melletti Öthalmon, de ezekhez képest a bihari földvárnak megvan az az előnye, hogy nagyon jó állapotban maradt meg, nagyon könnyen megközelíthető és egy falu belterületén van.

Magáról a rekonstrukcióról szólva Emődi Tamás elmondta, hogy műemléki szempontból nem indokolt és nem is szabad komoly beavatkozásokat, építkezéseket végezni ott, mert nem klasszikus értelemben vett épületről, hanem sáncból és földből kialakított földvárról van szó. Mivel tehát a földvár belsejében nem lehet építkezni, ezért a turisztikai információs központot a bejárat mellett, de a földváron kívül fogják megépíteni. Ebben a központban a vár történetével kapcsolatos információkra lehet majd szert tenni, ismertető anyagok, filmek, animációk, kiállítások formájában, és mintegy 40-50 fő befogadására lesz alkalmas, hogy például nagyobb buszos turista kirándulós társaságok is megállhassanak itt. Az információs központban a bemutató, konferencia és kiállító tereken kívül lesz vizes blokk, szuvenír árusító hely, infópont stb.

A földvárban több típusú beavatkozást fognak végezni, emelte ki Emődi Tamás. Először is el kell tüntetni onnan mindent, ami nem oda való, elsősorban a földvárban jelenleg ott lévő focipályát, továbbá lebontják az ottani kerítéseket és épületeket, és a zavaró közműelemeket is elköltöztetik onnan. Régészeti ásatásokat is végeznek majd, korabeli falazott épületek alapozásai után kutatva, amelyek fontosabb funkciót tölthettek be. „Biztos, hogy volt ott legalább egy egyházi épület, akár esperesi templom is állhatott ott” – fogalmazott Emődi Tamás. Mint mondta, korábban megszakításokkal ugyan, de folytak ott ásatások és találtak is épületelemeket, de ezek sajnos nem lettek teljes egészükben feltárva. A régészeti ásatások célja pontosan meghatározni azt, hogy milyenek is voltak a védelmi elemek, illetve hogy a földhányások tetején milyen erősítés (palánk, sövény, stb.) volt, és ha ennek kézzel fogható elemeire bukkannak, akkor a munkálatok során újjá is építenék ezt egy szakaszon. Az építész elmondta, hogy a földvárat több helyen átvágták, de ajánlatos lenne egy szakszerű szelvényt nyitni ezek mentén, hogy megállapítsák a szerkezetüket és azt, hogy a különböző korokban hogyan nézett ki a talajszint fölé emelkedő védőfal.

Rendezvények, skanzen

A megvalósíthatósági terv koncepciója szerint az egész várterület rendezvényterületté válna, ahol várjátékokat, lovasbemutatókat, íjászversenyeket, vagyis olyan rendezvényeket lehetne tartani, amelyek a vár hőskorszakára, a 10-13 századi életre voltak jellemzőek. Emődi Tamás kiemelte, hogy nem épülnének a földvár belső területén állandó épületek, hanem csak mobil színpadot, mobil lelátókat helyeznének el ott, illetve a világítást is mobil világító berendezésekkel oldanák meg. A rendezvényeket kiszolgáló építmények, például az istállók, a karámok is csak szétszedhető elemekből lennének. Állandó jellegű építményként a terv csak a kora középkori lakóépületek rekonstrukcióját említi. Ezt az teszi indokolttá, hogy a földvárban is minden bizonnyal voltak lakóépületek, amelyek földből, agyagból, nádból és fából készültek, szalmafedéssel. Mintegy 8-15 házból álló épületegyüttest rekonstruálnának a vár belterületének körülbelül öt százalékán. Ebben az övezetben földbe ásott lakókunyhók, tárológödrök, gazdasági melléképületek, karámok kapnának helyet, de ezek mind alapozást nélkülöző, alacsony épületek voltak-lennének, olyanok, amilyenek az Árpád-korban lehettek. Emődi Tamás elmondta, hogy a földvár belső kialakítása nagyban függ majd attól, hogy mit találnak a régészek a feltárás során. Végezetül az építész megjegyezte, hogy ez a projekt két éves futamidejű, de annak lejárta után didaktikus régészeti parkot lehetne kialakítani a földvárban, hogy a nyári szezonban a nagyközönség is megtekinthesse azt, hogy milyen is egy aktív ásatás.