Baráti települések találkozója Réven

BN-összeállítás

Révfülöp a Balaton északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp-hegy lábánál fekszik, közel 1300 lélekszámú üdülőtelepülés. Első írásos említése 1211-ből származik, ám a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt. A nagyközség XIX. századtól használt neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a kora középkori, átkelő jelentésű rév szóból ered. A Fülöp–Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 kilométer) természetes előnyét kihasználva kötötte össze a tó körüli eltérő gazdasági adottságú területeket. Egyébként a Balaton-átúszást is itt rendezik meg évente. A kiterjedt szőlőművelésnek a XIX. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz a szőlőgyökértetű pusztítása vetett véget. A szőlőbirtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése. Lelkes balatoni lokálpatrióták felkarolták a település fürdő‑ és üdülőhellyé fejlesztését. Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló‑ és üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.

Vendégfogadás

A péntek délután érkezett anyaországi vendégeknek szombatra egész napos programokat szerveztek a réviek. Délelőtt a Zichy-cseppkőbarlangot és a nemrég felavatott menedékházat látogatták meg, délután pedig vadvízi evezés (rafting) következett. Vasárnap délelőtt vendégek és vendéglátók református istentiszteleten vettek részt, s a találkozás, ismerkedés lehetőségéért adtak hálát a révi református templomban. Révfülöp és Rév keresztyén hívei együtt hallgatták és jó reménység szerint élték is meg az igét, melyet Papp Csaba helyi lelkipásztor hirdetett.

Utána Hasas János alpolgármester, a Pro Rév Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket: „Ünnep ez a mai nap. Ünnep, mert évfordulókat ünnepelünk a mai napon. Húsz éve annak, hogy megalakult a Pro Rév Egyesületet. 120 éve annak, hogy 1903-ban felfedezték a révi cseppkőbarlangot, 70 éve annak, hogy megalakult a révi líceum, Románia első falusi környezetben működő tanintézménye. És tíz éve annak, hogy együtt lehetünk révfülöpi barátainkkal. Általuk a réviek egy része megismerkedhetett a magyar tengerrel, ők pedig a Révi-szorossal, a révi barlanggal, a Sebes-Körössel.”

„A települések elnevezése jó apropó volt arra, hogy legyen találkozási alkalom – mondta köszöntőjében Slemmer József János révfülöpi önkormányzati képviselő. – A névazonosságnak természetesen jelentősége is van, és kötődik a vízhez, nálunk a Balatonhoz, Réven a Sebes-Köröshöz. Amióta a kapcsolatunk kialakult, és annak már tíz éve, számunkra a határon túli magyarság nemcsak egy elméleti fogalom, hanem egy testhez, emberhez köthető valóság, barátságunk pedig egy csodálatos állapot” – fogalmazott a vendég. Ezt követően Szendrey Marót Ervin A magyar nemzeti zene emlékkönyve CD-vel című kiadványát adta át a helyi lelkésznek.

A vendégek után Meleg Vilmos színművész köszöntötte a gyülekezetet, s adott elő egy csokorra való verset Petőfi születésének 200. évfordulójára készített műsorából. Beszédében kiemelte: példaadóan fontos és az RMDSZ összetartó erejét mutatja, hogy egy ilyen kis magyar közösség, mint a révi, évtizedek óta ünnepet tud teremteni helyi közössége és a határon túli testvértelepülések bevonásával. Ennek köszönhetően „élő kapcsolatok születnek, és ezek nagyban hozzájárulnak a nemzeti összefogás és a határok feletti nemzetegyesítés nemes gondolatához, abban a szellemiségben, amit a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor is hirdetett és példázott életével és versbe formált gondolataival egyaránt” – fejtette ki Meleg Vilmos.