Ünnepelt a margittai katolikus közösség

Szőke Ferenc

Augusztus 15. a múltban nem volt munkaszüneti napnak elismerve, ezért az a hagyomány alakult ki, hogy a búcsúünnepet a 15-éhez legközelebbi vasárnapon tartották meg Margittán. A közösség így szokta meg, ezért annak ellenére, hogy Nagyboldogasszony ünnepét időközben munkaszüneti nappá nyilvánították, nem törték meg a kialakult hagyományt.

Mint minden évben, idén is igen szépszámú ünneplő gyűlt össze, akik között más felekezetűek – rokonok, ismerősök, barátok –, és más településről érkezettek is voltak. Ha tehetik, az elszármazottak is erre az ünnepre időzítik hazalátogatásukat, a búcsúba járás szép hagyománya ugyanis mind a mai napig fennmaradt. A Nagyboldogasszony templom nem tudna ennyi embert befogadni, ezért a búcsús szentmise helyszíne ezen alkalmakkor az Árpád-házi Szent Margit templom (katolikus nagytemplom). Ezen ünnepi alkalommal mindig számos paptestvér ünnepel együtt a margittai hívekkel. A közéleti méltóságok közül Marcel Emil Sas Adăscăliții polgármester tisztelte meg jelenlétével az eseményt, továbbá a magyar anyanyelvű önkormányzati képviselők és intézményvezetők. Demián Zsolt alpolgármester, RMDSZ-elnök, aki mindig jelen van ezeken az ünnepeken, idén egy anyaországi meghívásnak kellett eleget tegyen, de mint mondta: „Lélekben együtt ünnepel a margittai közösséggel.”

A főcelebránsi, ünnepi szónoki megbízatást idén dr. Kovács F. Zsolt várad-újvárosi plébános látta el. Beszédében kitért arra, hogy mindenen változtatni lehet, amit a Teremtő az embernek adományozott, legyen az külső vagy belső adottság. Viszont, ha nem fogadjuk el a teremtés által kapott adottságokat, soha nem leszünk elégedettek, sem magunkkal, sem másokkal. Nem érdemes erőltetni a változtatásokat, ami végül káros is lehet. „A mai napon Mária Mennybevételét ünnepeljük, testestül, lelkestül. Úgy, ahogyan Őt a Jóisten megteremtette... A leggyönyörűbb mindig a természet alkotta valóság” – hangzott el beszédében. Mária igent mondott arra, hogy Isten fiát a méhébe fogadja. Az ember igenje pedig soha nem marad meghálálatlanul Isten szemében, mondta Kovács F. Zsolt, aki az anya-gyermek kapcsolatot soha meg nem szűnő szeretettel jellemezte. A kettő együtt tökéletes egészet képez, fogalmazott. Ezt egy személyes, igaz történettel támasztotta alá, melynek lényege: az anyai hívó szóra a politikai üldözött gyermek szabadsága kockáztatásával is igennel válaszol. „Mária Mennybevételének ünnepén az élét győzelmét ünnepeljük. Az emberi élet győzelmét a szenvedés, a megpróbáltatás, végső soron a halál és az elmúlás fölött. (...) Kezdjük el már itt, a Földön a Mennybe vezető utat. Keressük már itt, a Földön azt, ami a Mennyben teljes beteljesedésben vár reánk” – mondta zárszavában az ünnepi szónok.

A prédikáció után a házigazda, Tóth Attila-Levente plébános mondott köszönetet elsősorban a főcelebránsnak, a paptestvéreknek, a kántornak és a kórusnak a szép énekekért, továbbá mindenkinek, aki segített szebbé, emlékezetesebbé tenni az ünnepet.

A kijövetel után körmenetben haladtak a résztvevők a főutcán a városközpontban lévő Nagyboldogasszony templomig. Elől haladt a keresztvivő, majd a ministránsok a fatimai szoborral. Őket a papok követték, majd a főcelebráns az oltáriszentséggel, a kórustagok és végül a hívek zárták a sort. Közben Mária-énekek hangzottak el, melyeknek hangját, ütemét a kórus adta meg Ambrus László kántor vezetésével. A közlekedésbiztonságra a rendőrség vigyázott, a főutcán félpályás útlezárást alkalmaztak. Az ünnepelt templomban került sor a szentségi áldásra, majd az esemény szeretetvendégséggel ért véget a plébánián a meghívottak számára. Ezen túl városszerte szeretetebédek voltak, hiszen a hazatérő családtagok, rokonok azzá tették az ünnepi étkezést.