Nyíltan beszéltek az idősotthonok küldetéséről

Ciucur Losonczi Antonius

A fórumot azzal a céllal szervezték, hogy a meghívottak szakemberektől kapjanak valós képet a Bihar megyei idősotthonok működéséről, küldetéseiről, szolgáltatásairól, illetve együtt gondolkodásra, párbeszédre, a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztására, jövőbeli tervek kidolgozására sarkallják a megjelenteket.

Főszervezőként Szántó Ildikó szociális és gyermekvédelmi szakember, az RMDSZ szociális bizottságának elnöke köszöntött mindenkit. Elmondta, hogy Romániában 758 idősotthonban közel 22 ezer kedvezményezettet látnak el. Bihar megyében 34 idősotthon működik, ahol 942 ellátottról gondoskodnak, de ezek mind magánkézben vannak, közülük egy sem állami fenntartású. Így tehát amennyiben egy idős személy vagy a hozzátartozója elhelyezési kérvénnyel fordul a Bihar Megyei Gyermek- és Társadalomvédelmi Főigazgatósághoz (DGASPC), akkor egy fogyatékkal élők számára fenntartott központba küldik.

Biró Rozália parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének országos elnöke arra hívta fel a figyelmet: bár egy valós problémáról van szó, a román állam nem úgy viszonyul a helyzet súlyosságához, ahogyan kellene, sőt, egyáltalán nem kezeli egyenrangú partnerekként a szociális feladatokat teljesítő civil szervezeteket, egyházakat, de legtöbb esetben még az önkormányzatokat sem. Alapvető gond tehát, hogy nem hajlandó tudomásul venni azt, hogy egy közösségi szükséglet minőségi szolgáltatásokkal való kielégítésére volna szükség. „Néha még az is megfordul az ember fejében, hogy inkább akadályozni akar minket az állam” – fogalmazott a képviselő, arra buzdítva az egybegyűlteket, mondják el bátran a véleményüket, a panaszaikat, és javaslatokkal is éljenek, hogy aztán interpellálni tudjon a megfelelő szakminisztériumokban, intézményekben, és esetleg törvénymódosításokat kieszközölni.

Derzsi Ákos volt munkaügyi államtitkár szerint az utóbbi évtizedekben felhalmozódtak a szociális gondok, és a tárgyalt téma ezeknek csupán egy szegmense. Rohamosan öregszik a társadalom nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte, és ennek következménye a munkaerőkiesés nehéz pótlásán túl az is, hogy problémát jelent a megfelelő életszínvonal biztosítása az idős korosztály számára. Arról is beszélt, hogy az idősgondozásnak két „vállfaja” van: az intézményes keretek közt történő és az otthoni, a statisztikák pedig kimutatták, oda kellene eljutni, hogy az idős emberek minél később kerüljenek ellátóközpontokba, hiszen az otthonuk az a természetes környezet, ahol ők a legjobban érzik magukat. Ezért tehát csak abban az esetben kellene intézményi ellátásban részesülniük, amikor már tényleg nincs más megoldás. Arra is figyelmeztetett Derzsi Ákos, hogy mennyire fontos az infókommunikációs eszközöknek a használata, több szempontból is: a magány enyhítése, az egészségromlás ritmusának csökkentése és a bűncselekmények megelőzése. De ennek csak úgy van értelme, ha egy szervezet kézben tartja az egészet, és központilag irányítja, tette hozzá a szakember, példaként említve Svédországot és Finnországot, ahol 24 órás monitoringrendszert működtetnek, és az otthon levő idős személy bármikor megnyomhatja úgymond a pánikgombot, illetve Franciaországot, ahol mozgásérzékelők jelzik a bajt. Magyarországot is mintaként hozta fel ugyanakkor a meghívott, ahol az egyedül élőket bevonják különböző tevékenységekbe (vásárlás, számlakifizetés stb.), hogy aktívan tartsák őket, egy másik programnak a lényege pedig az, hogy az idős személy otthon, a fotelben ülve kommunikál az orvosával a modern technika segítségével, és ez biztonságérzetet ad neki. Megoldások lehetnek még az okosotthonok is, bár ezek üzemeltetése költséges, ismerte el Derzsi Ákos, kihangsúlyozva, hogy a felsoroltak azonban mind nem érnek semmit a humánerőforrás-tényező nélkül, és sajnos jelenleg e téren tapasztalható a legnagyobb hiány.

A házi beteggondozói kurzusokat tartó Koncsek Zita, volt ASCO-igazgató szerint mind az otthoni ellátásnak, mind a központban történő gondozásnak megvan a maga jelentősége és szerepe, de mindkét esetben rendkívül lényeges a családias légkör, az összhang, az empátia. Meglátásában figyelembe kell venni, hogy nem biztos az, hogy az otthoni beteggondozás mindig eredményhez vezet, egy-egy intézmény fenntartását pedig szerinte jó több forrásból biztosítani.

A találkozó második felében a meghívottak bemutatkoztak, illetve beszámoltak a tapasztalataikról, majd Szántó Ildikó aktuális pályázatokat ismertetett.