Csak jövőre lesz Mihai Viteazul tér

Pap István

A szimbólumok fontosságát mutatja az, hogy a csütörtöki nagyváradi helyi tanácsülésen az egyik leghangosabb vitát az generálta, hogy Mihai Viteazul nevét veszi át az Emanuil Gojdu tér. Az erről szóló döntés valójában már 2023-ban megszületett, most csak arról szavazott a helyi tanács, hogy a térátnevezés ne az idei évtől, hanem 2025. január 1-től lépjen életbe. Ezzel az Állandó Választási Bizottság kérésének tett eleget a testület, ugyanis az idén négy választás is lesz, és a névváltoztatás megnehezítené a szavazókörzetek kialakítását, illetve egyéb zavarokat is okozhatna a választások lebonyolításakor. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) eleve nem értett egyet a névváltoztatással, ezért a tervezet levételét kérte a napirendről. Liviu Mihai Sabău-Popa felszólalásában kifejtette, hogy addig nem kellene szavazni a Gojdu tér nevének a megváltoztatásáról, amíg nem talál az önkormányzat méltó helyszínt a főtérről korábban elmozdított Gojdu-szobornak, és amíg nem találnak egy olyan közterületet, amelyet Gojduról lehetne elnevezni. A tanácsos szerint Gojdu szobrának a főtéren lenne a helye, vagyis ott, ahonnan korábban elmozdították, már csak azért is, mert a Holdas templom mellett van Gojdu szülőháza. Ugyanakkor hivatkozott a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság 2015-ben kiadott dokumentumára is, mely szintén azt javasolja, hogy a Gojdu-szobrot vissza kellene helyezni a főtérre. A politikus Gojdu érdemeit méltatta, majd kijelentette: „ne töröljük ki szivaccsal Gojdu emlékét!”.

Válaszában Florin Birta polgármester elmondta, hogy sem az önkormányzat, sem a Nemzeti Liberális Párt képviselői nem tagadják Emanuil Gojdu történelmi érdemeit, és jó döntésnek tartja, hogy az ortodox román fiatalok mecénásának a szobra a róla elnevezett iskola közelében, a parkban kapott helyet, ahol a diákok minden nap láthatják. Florin Birta bejelentette azt is, hogy a leendő Mihai Viteazul téren állítják majd fel a fejedelemnek szintén a főtérről elszállított szobrát, az erre vonatkozó jóváhagyást épp a tanácsülés előtt egy nappal kapták meg a Kulturális Minisztériumtól. Mihály vajda szobrát várhatóan idén májusban helyezik ki egy új talapzatra, amely mintegy 500 ezer lejbe fog kerülni. A névváltoztatásra, illetve annak elhalasztására vonatkozó határozatot a PSD ellenszavazatai mellett fogadta el a helyi tanács.

Emanuil Gojdu, vagy magyarosan Gozsdu Manó mind a román, mind a magyar közélet jeles alakja volt. 1802. február 9-én született Nagyváradon. Középiskolai tanulmányait a Nagyváradi Premontrei Gimnáziumban és az egri érseki gimnáziumban végezte, majd a nagyváradi és a pozsonyi jogakadémián tanult. 1824-ben a pesti egyetemen szerzett jogi diplomát. 1826-ban önálló ügyvédi irodát nyitott. Különösen bűnvádi perekben szerzett hírnevet és nagy vagyont gyűjtött. 1827-ben a pesti ügyvédek között elsőként vezette be a latin helyett a magyar ügykezelési nyelvet. 1861-ben kinevezték Krassó vármegye főispánjává, ugyanabban az évben az Országgyűlés felsőházának titkárává választották. 1865 és 1868 között Tenke kerületét képviselte az Országgyűlésben. Jó kapcsolatban állt Deák Ferenccel, részt vett a nemzetiségi törvény előkészítésében. 1869-ben a Kúria bírájává nevezték ki. 1869. november 4-én kelt végrendeletében vagyonát kizárólag a „román nemzet Magyarországon és Erdélyben élő és a görögkeleti ortodox hitet gyakorló” részére hagyta. E vagyonból kezdte meg működését a Gozsdu Alapítvány. Gozsdu Manó 1870. február 3-án hunyt el Pesten.