Akadálymentesítés: nem tökéletes a helyzet, de folyamatosan javul

Pap István

Befut a régi sárga Tatra villamos a nagyváradi Szent László térre. A megállóban várakozó kerekesszékes férfi csalódottan gurul hátrébb, hogy utat engedjen a többi utasnak a fel- és leszállásra. Néhány perccel később érkezik egy új Astra villamos, és az illető, kísérőjével együtt, immár könnyen felszáll a járműre. Ez a jelenet jól érzékelteti azt, hogy hol és merre tart Nagyvárad a fogyatékkal élők, ezen belül is a mozgáskorlátozottak problémái iránt tanúsított odafigyelés tekintetében.
Ha visszagondolunk akár csak a rendszerváltás időszakára, emlékezhetünk rá, hogy akkor gyakorlatilag minden hozzáférhetetlen volt a mozgáskorlátozottak számára: a tömegközlekedés, a köz- és tanintézmények, a szabadidős létesítmények stb., majd évek múltán, és különösen az uniós csatlakozás után elindult egy aránylag gyors ütemű pozitív elmozdulás, hangsúlyos módon annak köszönhetően, hogy az Európai Unió a beruházási támogatások odaítélésekor elvárásként fogalmazta meg a megközelíthetőség biztosítását a mozgáskorlátozottak számára.

Persze sokat kell még tenni azért, hogy minden rendben legyen ezen a téren, de a pozitív folyamat már elindult Nagyváradon, mondta lapunknak Ovidiu Milian, a Bihar Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke. Vagyis ha még be is fut egy régi sárga villamos a megállóba, számítani lehet arra, hogy hamarosan jön egy alacsony padlózatú jármű is, amelyet már ők is használhatnak. „Az utóbbi időben a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat sokat tett azért, hogy a tömegközlekedési eszközök hozzáférhetők legyenek a mozgáskorlátozottak számára, és a vállalat képezte is a személyzetét arra, hogyan bánjanak a mozgáskorlátozottakkal” – fogalmazott Milian. Felidézte, hogy az elmúlt években sajnos többször is előfordult, hogy a mozgássérült megnyomta a megállóba befutó villamoson a speciális felszállási gombot, de a villamosvezető ügyet sem vetett rá, és az is megesett nem egy alkalommal, hogy a busz a megálló járdaszegélyétől messze állt meg, ami miatt a mozgássérült nem tudott felszállni, a buszvezető pedig tovább hajtott, rá se hederítve a lent várakozó utasra. Újabban ilyen esetekről nem tudni. „Az egyik tagtársunk az elmúlt időszakban kétszer is kipróbálta, hogyan viselkednek a villamosvezetők, akik mindkét esetben leszálltak, felsegítették a villamosra és utána segítették leszállni is” – mondta Milian. A tömegközlekedés tekintetében tehát ma már jobbára pozitívak a tapasztalatok, „de arra várunk, hogy minden jármű hozzáférhető legyen” – mondta.
Hogy a mozgássérülteknek meddig kell még várniuk arra, míg minden járművet használhatnak majd, arról Romeo Nicát, a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) gazdasági igazgatóját kérdeztük. Mint megtudtuk, a városban közlekedő mind a száz autóbusz alacsony padlózatú, és mindegyik el van látva a mozgáskorlátozottak fel- és leszállását segítő rámpával. A forgalomban lévő hatvan villamos közül harminc szintén alacsony padlózatú, ezek a Siemens és Astra villamosok. A harminc régi Tatra villamost sajnos nem használhatják a mozgáskorlátozottak, de már folyamatban van újabb modern járművek beszerzése, jelezte Nica. A cél az, hogy minél több új, és egyre kevesebb régi sárga villamos közlekedjen Nagyváradon, mindazonáltal a régi Tatrákat nem fogják teljesen kivonni a forgalomból, mert műszaki szempontból még megfelelőek, hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, hogy amikor már lesz elegendő számú új villamos, akkor a régi Tatrák lesznek a tartalék járművek a gépparkban. Romeo Nica kiemelte, hogy a vállalat honlapján kis oktatófilmek is megtekinthetők arról, hogy miképpen használhatják a mozgáskorlátozottak a buszokat és villamosokat, és hogy mi a teendőjük a járművezetőknek, amikor mozgássérült személy akar fel- vagy leszállni a járműről.

De nemcsak villamossal és busszal közlekednek a mozgáskorlátozottak, hanem autóval is, ami máris egy másik problémára, a fogyatékosoknak fenntartott parkolóhelyek ügyére irányítja a figyelmet. Ovidiu Milian megítélése szerint van elegendő számú ilyen parkolóhely Nagyváradon, csakhogy ezeket a helyeket nagyon gyakran illetéktelen személyek foglalják el. Az elnök a Lotus bevásárlóközpont parkolóját említette, ahol ő és tagtársai tapasztalatai szerint is szinte folyamatosan elfoglalják a fogyatékosoknak fenntartott helyeket. Milian szerint ezen a problémán az segítene, ha sokkal nagyobbak lennének a bírságok. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény értelmében a speciális parkolóhelyeket nem csupán a mozgássérülteknek, hanem általában a fogyatékkal élőknek tartják fenn, akinek tehát van ilyen jellegű igazolványa, az jogosult a speciális parkolóhely használatára. Milian szerint azonban ezeket a helyeket kifejezetten csak a mozgáskorlátozottaknak kellene fenntartani, hiszen, mint érvelt, például egy cukorbeteg, bár szintén fogyatékos, de számára nem jelent gondot, ha egy kicsit távolabb parkol le, mert mozgásában nincs korlátozva. Az elnök elmondta, hogy Nagyváradon hivatalosan hétezer fogyatékkal élő ember él, képtelen helyzet állna elő, ha mindegyiküknek speciális parkolási igazolványt adna ki az önkormányzat. A közlekedés tekintetében szót kell még ejtenünk a városban lévő aluljárókról, amelyeket mozgáskorlátozottak nem tudnak igénybe venni, de Milian reménykedik abban, hogy a jövőben elvégzendő infrastrukturális munkálatok során akadálymentesített aluljárókat építenek. Ebben a vonatkozásban megemlítjük az elmúlt év végén átadott mélygarázst a vár előtt, amely liftekkel van ellátva, és szintén lesznek liftek a Vitéz/Decebal út és a Körös/Vladimirescu út kereszteződésében épülő közúti aluljárónál is.

Intézmények megközelíthetősége

A váradi intézmények és létesítmények megközelíthetőségéről ugyanaz mondható el, mint a tömegközlekedésről, azaz vannak pozitív és negatív példák is. Ovidiu Milian kiemelte, hogy a nagyváradi városháza épületét teljesen akadálymentesítették, és az állatkertet is gond nélkül látogathatják a mozgássérültek. Szintén megfelelőek ebből a szempontból a megyei kórház létesítményei, a magánkórházak pedig amúgy is jellemzően nagyon figyelmesek a mozgáskorlátozottakkal, emelte ki Milian. Egyébként dr. Gheorghe Carp, a Bihar Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház menedzsere lapunknak elmondta, hogy a megyei kórház központi épületében, a szülészeten és a volt gyermekkórházban is minden osztályon van egy kórterem, amely mozgáskorlátozottak igényei szerint van kialakítva. Hozzátette, hogy hamarosan elkezdődik az új járványkórház építése, ezért kiürítik a tüdőszanatóriumot és a ragályos betegeknek jelenleg helyet adó létesítményt, illetve átépítik az idegszanatóriumot is. 
Ovidiu Milian elmondta azt is, hogy amikor ő volt ügyet intézni a Bihar Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőségnél, nem működött a kerekesszék-emelő, míg a Bihar Megyei Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökség székhelyén egy olyan feljáró van kialakítva, amely gyakorlatilag használhatatlan a mozgáskorlátozottak számára. Megjegyezte, hogy az egyházak sem figyelnek oda eléggé erre a problémára, a megyében felekezettől függetlenül nagyon kevés az akadálymentesített templom. Az elnök elégedetlen amiatt is, hogy az aquaparkban és azokban a sporttermekben, ahol vannak fürdőmedencék is, nem megoldott a medencék akadálymentesítése. „Nem lenne szükség egy speciális fürdőmedence kialakítására, hanem csak egy olyan szerkezet beépítésére, ami be-, illetve kiemeli a mozgáskorlátozott személyt a vízből. Ilyen szerkezetek üzemelnek Nyugaton, sőt, a megyénkben Székelyhídon is van ilyen, tehát ha egy kisvárosban ez megoldható, akkor azt hiszem, hogy Nagyváradon is lehetséges. Mert a mozgáskorlátozottak is akarnak sportolni” – jegyezte meg Milian. Elárulta, hogy az egyesület tagja Florin Mihuț parakerékpáros országos bajnok is, aki teljesen egyedül készül fel a versenyekre.

Az elnök megítélése szerint rendkívül nagy a lemaradás a paralimpiai sportok tekintetében Románia és a nyugati országok között. Ennek kapcsán kérdeztük Pető Dalmát, a Nagyváradi Crișul Sportklub elnökét, aki elmondta, hogy a klub fő célkitűzése a versenysportokra való felkészítés, és van egy külön szakosztály a fogyatékkal élők számára. Hangsúlyozta, hogy nem kifejezetten csak a mozgáskorlátozottakat, hanem általában a fogyatékkal élőket keresték meg, és a szekció keretében hétfőnként úszni viszik őket. Pető Dalma hozzátette, hogy igazgatói kinevezése óta kétszer is megkereste Ovidiu Miliant, egy alkalommal Novák Eduárd akkori sportminisztert is elvitte az egyesülethez, hogy közösen dolgozzanak ki valamilyen programot a mozgáskorlátozottak számára, de Milian e cikk készültéig nem jelentkezett, tehát Pető Dalma megítélése szerint most a mozgáskorlátozott egyesület térfelén pattog a labda. Pető Dalma közölte azt is, hogy tavaly és tavalyelőtt is kért pénzt a minisztériumtól arra, hogy beszereljenek egy mozgáskorlátozottakat beemelő szerkezetet a fedett uszodába, de nem kaptak támogatást rá. „Ezt a szerkezetet a város kellene megvegye” – tette hozzá. Egyébiránt kérdéssel fordultunk az aquaparkot üzemeltető Nagyváradi Közterület-fenntartó Vállalathoz (ADP) is, arra kérve választ, hogy van-e terve, stratégiája az intézménynek arra, hogy akadálymentesítsék a kezelésében lévő létesítményeket, konkrétan rákérdezve az aquapark és a rogériuszi piac helyzetére is. A válasz mindössze annyiból állt, hogy a Nymphaea aquapark tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe vették a 2006/448. számú, a fogyatékos személyek jogainak védelméről szóló törvényt, és hogy a jövőben elemezni fogják azt, hogy szükséges lesz-e ellátni a medencéket a mozgáskorlátozottakat ki- és beemelő szerkezetekkel, és az elemzés eredményeinek megfelelően fognak eljárni.

Állami egyetem

A mozgáskorlátozottak egyesületének megyei elnöke szerint a Nagyváradi Állami Egyetem létesítményeinél van a legnagyobb gond az akadálymentesítéssel. „Vannak mozgássérült hallgatók, akiket a társaik cipelnek fel az emeletekre, és ez nem normális” – fogalmazott Milian. Megítélése szerint az egyetem összes létesítményét akadálymentesíteni kellene, hogy a mozgássérültek szabadon választhassák meg azt a szakot, amelyiken tanulni akarnak. Az új bentlakások már úgy vannak megépítve, hogy biztosított a megközelíthetőségük, „de mi ennél többet akarunk, és lehetne is többet tenni, ha lenne hozzá akarat” – vélekedett. Ebben a vonatkozásban pozitív példaként említette a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely uniós finanszírozásból végez majd akadálymentesítési munkálatokat a székhelyén, és az egyetem részéről már meg is keresték őt, hogy közösen dolgozzák ki a terveket. „Nagyon örülök, hogy ez megtörténik, és remélem, hogy ez egy jó példa lesz az állami egyetem számára is” – tette hozzá Milian. A Nagyváradi Egyetemnek nem kevesebb mint negyven olyan épülete van a városban, amelyeket a diákok használnak, ami abból a szempontból nem előnyös, hogy az akadálymentesítésük hosszú időt vesz igénybe, mondta lapunk megkeresésére Constantin Bungău, az egyetem rektora, hozzátéve, hogy a műemléképületek esetében különösen nehéz megtalálni azt a megoldást, ami műemlékvédelmi szempontból is elfogadható. A rektor bejelentette, hogy az idén külső liftet szerelnek fel a jogi és a környezetvédelmi kar Sztaroveszky/Magheru úti épületére a belső udvaron, jövőre pedig elkezdődik az orvosi kar teljes felújítása; az Országos Beruházási Társaság (CNI) által elvégzendő beruházás magába foglalja az akadálymentesítést is. Bungău kijelentette, hogy ez a munkálat két évig fog tartani, a hallgatókat erre az időszakra elköltöztetik az épületből. Az intézményvezető tudatta azt is, hogy az egyetemnek van egy pályázata a műemléki rangú épületek felújítására, e cikk készültekor várták azt, hogy megkapja-e a projekt az uniós finanszírozást, és hangsúlyozta, hogy az akadálymentesítést ezekben az épületekben is meg fogják oldani valahogy. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a zene fakultás most épülő székhelye, valamint a könyvtár akadálymentesítve van, és szintén megközelíthető a mozgássérültek által az összes bentlakás és a menza is. Hozzátette, hogy a központi kampusszal átellenben, az Universității út másik oldalán vannak még épületei az egyetemnek, amelyek nincsenek akadálymentesítve, de ez utóbbiak száma folyamatosan csökken, zárta szavait a rektor.

Prioritások

Látható tehát, hogy ha nem is tökéletes a helyzet az akadálymentesítés terén, de legalább folyamatosan javul. Ovidiu Milian elmondta, hogy a mozgáskorlátozottak számára az első számú prioritás az lenne, ha megváltozna a társadalom mentalitása velük kapcsolatban, továbbá rendkívül fontos az, hogy folytatódjon az akadálymentesítés nemcsak Nagyváradon, hanem az egész országban. Mert, mint mondta, mindennek az alapja a térbeli akadálymentesítés, ha ez megvan, akkor a mozgássérültek könnyebben hozzáférnek az egyik legfontosabb alapszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, „és ha hozzá tudunk férni az oktatáshoz, akkor hozzáférünk a felsőoktatáshoz, egyre több lesz körünkben a kiművelt fő, és nő a befolyásunk a társadalomban” – vázolta fel a reményteljes jövőt a mozgáskorlátozottak szervezetének elnöke.