Körmenetet tartottak Szűz Mária tiszteletére

Ciucur Losonczi Antonius

A szertartás bevezető részében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: eljöttek, hogy ismét a Szűzanyát köszöntve közelebb kerüljenek Krisztushoz, felfedezzék Istent az életükben. Ez egy mindennapi feladat, hiszen arra kell törekednünk, hogy őt követve haladjunk a végső célunk felé. Ugyanakkor vigasztaló és boldogító számunkra az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül: vannak égi segítőink, mint Szűz Mária, a június 13-án ünnepelt Páduai Szent Antal és a többi szent, akik közbenjárnak, hogy nyitottak tudjunk maradni Isten ajándékai iránt.

Mint elhangzott, a szentmisét követő körmenetnek kettős jelentősége van. Egyrészt arra ösztönöz, hogy figyeljünk Isten üzeneteire, melyek a Szűzanya közelében tisztulnak le. Másfelől egy küldetést is ad, hogy földi zarándokutunk során gondoljunk mindig arra: a Máriához való ragaszkodás által találunk megoldást a problémáinkra – magyarázta a nagyváradi római katolikus egyházmegye főpásztora.

Az alázatosság fontosságát emelte ki prédikációjában Szőke Sándor lazarista szerzetes, Katalin-telepi segédlelkész, tanítványi szemszögből közelítve meg azt az üzenetet, melyet a Boldogságos Szűz Mária és Páduai Szent Antal közvetít számunkra. Hangsúlyozta: Krisztus szavak nélkül is azt sugallja az apostoloknak, hogy szükségük van erre az erényre ahhoz, hogy megtapasztalják Isten gondoskodását, szeretetét. Ha pedig megnézzük egy-egy szentnek az életét, képek, legendák ugranak be, olyan események, melyek ahhoz fűződnek, hogy milyen alázatosak voltak.

Páduai Szent Antal is valahogy ugyanilyen „cipőben járt”. Szolgálata kezdetén úgy gondolta, hogy Isten az ágostonos rendbe hívja, aztán később persze rájött arra, hogy ő vértanú szeretne lenni, mert találkozott a ferences testvérekkel. Megérinti őt valami, hogy többre hivatott, s elkezdi még jobban megismerni Istent. A ferencesek közt mindig háttérbe szorult, még remeteként is elvonult néhány évre, hogy gazdagítsa az Úrral való bensőséges kapcsolatát. Talán azért volt az, hogy sokan egy darabig nem ismerték fel a tudását, a bölcsességét. Az alázatosság, mely éltette, vitte tehát előre őt az útján. Később, amikor már elismert szónokká lett, akkor is maradt az ő egyszerű alázatosságában, melyet Istentől kapott ajándékba, és melynek gyakorlására Krisztus biztat bennünket: „Kövessetek engem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű!”

Ha pedig olvassuk a Szentírást, akkor rádöbbenünk arra, hogy ennek az erénynek a legtökéletesebb példamutatója Mária volt. Rábízta magát Istenre, hogy legyen meg az Úr akarata. Merte kimondani azt: „Legyen nekem a te Igéd szerint!”. Arra hív tehát bennünket Mária és Szent Antal, hogy az alázatosság útján járjunk, mely nem egy lehetetlen feladat, hiszen mindannyian bízunk Istenben, csupán újból és újból tudatosítanunk kell ezt magunkban, engedve, hogy az örök élet felé vezessen minket nap mint nap – hangsúlyozta a tisztelendő.