Czárán Gyulára emlékezett a nagyváradi EKE

Apja halála után egész további életét a turizmusnak szentelte Czárán Gyula. Leánytestvéreit gazdag hozománnyal férjhez adta, a birtokot bérbe adta, és Menyházán bérelt villát, ahol valójában csak télen lakott. Tavasztól őszig a hegyeket járta, erdőkben, barlangokban, pásztorszállásokon hált, minden idejét és pénzét a környék feltárásának szentelte. Az Erdélyi-szigethegység rejtett csodáinak a megismerésében csak a helyi egyszerű pásztoroktól, mész- és szénégetőktől tudott információt gyűjteni. Nem volt könnyű a feladat, a babonás hegylakók sokáig féltek tőle. Szép szál, nagydarab ember volt, hatalmas bozontos szakállal, bajusszal.

Milyen volt Czárán Gyula?

„Széles karimájú fekete kalapban, hosszú, bő, malaclopó köpenyben, piros flanelingben és térdnadrágban, hatalmas bottal járt. Nem is csoda, hogy a turistát még hírből sem ismerő pásztorok amolyan prikulicsnak hitték. Olyan személynek, aki vihart és istencsapást tud kiváltani, de hogy szemmel veri az embert meg az állatot, az bizonyos. Többször meg is kergették, még kutyákat is uszítottak rá. Később azonban lassan megszokták, amikor pedig a látnivalókhoz vezető turistautak kiépítésénél munkát is adott nekik, már meg is szerették”, magyarázta Gy. Balogh László.

Révi Zichy-cseppkőbarlang

Czárán Gyulának nemcsak az utak kivitelezésére volt gondja, hanem azok ismertetésére is. Minden útnál kétféle időadattal is szolgált. A leírás elején a szükséges pihenővel a teljes túraidőt adta, a szövegben pedig egy-egy pont közötti távolság idejét. Írt élvezetes turista tárgyú leírásokat, több mint húsz kisebb-nagyobb bihari barlang bejárásához adott útmutatást. Nevéhez fűződik a Mézgedi-cseppkőbarlang feltárása, leírása, jelzéssel történő ellátása és első térképe éppúgy, mint a révi Zichy-cseppkőbarlang robbantással való járhatóvá tétele és több más barlang első leírása. Ezen a vidéken a föld alatti (és föld feletti) látnivalók, cseppkőformák többségének ő a keresztapja, hangzott el egyebek mellett a megemlékezésen.