A halált is vállalják a népszerűségért?

Szolár Éva

Vajon mennyire érettek gyermekeink a kritikus tartalomfogyasztásra, és mit tehetünk szülőként? Ezt kérdeztük Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértőtől. 
Egymás után jelennek meg a közösségi médiában – elsősorban a Facebookon és TikTokon – olyan kihívások, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat és a gyerekeket, hogy valami megtételével megnyerjenek egy versenyt vagy egymásnak bizonyíthassanak. Két évvel ezelőtt vonta először magára a hatóságok figyelmét az ún. paracetamol-kihívás Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, amely a napokban Romániában tért vissza a közösségi médiában. A verseny megnyerése érdekében a tinédzserek életveszélyes, túladagoláshoz vezető mennyiségű paracetamolt vesznek be. Mivel többnyire vény nélkül is elérhető gyógyszerről van szó, ezért a háztartások széles körében kéznél lehet. A versenyt egyébként az nyeri, aki a túladagolással a leghosszabb ideig kórházban marad. A romániai gyógyszergyártók a témában kiadott közleményükben kiemelték: megfelelő dózisban a paracetamol biztonságos gyógyszer, de túlzott mennyiségben fogyasztva súlyosan károsíthatja az egészséget. Emlékeztettek: a felnőttek esetében 24 óra leforgása alatt maximum 4 gramm a bevihető mennyiség, aminek a túllépése súlyos májkárosodáshoz (májelégtelenséghez) vezethet. Gyermekek esetében még kisebb a biztonságos mennyiség, és a túladagolás visszafordíthatatlan májkárosodást okozhat, szélsőséges esetekben akár májátültetést is szükségessé tehet. 
A mérgezés első jelei csak a bevétel után 24–48 órával jelentkezhetnek, olyan tünetekkel, mint a hasi fájdalom, hányinger, koordinációs problémák és a sárgás bőr. Egyes halálos sérülésekhez vezető vagy életveszélyes kihívások folyamatosan visszatérnek a közösségi médiában. Nemrég a Superman-kihívás vonta magára a felnőtt társadalom figyelmét, amely több gyereket kórházba juttatott Romániában is. Az életveszélyes kihívások között említhető a Kék Bálna-kihívás, a Fahéj-kihívás, az Autó szörf-kihívás, a Benadryl-kihívás, a Blackout-kihívás, a Mosókapszula-kihívás, a Radír-kihívás, Jég és só-kihívás. Ezen önkárosító vagy önmérgező kihívások közül különösen veszélyes a Kék-bálna elnevezésű, amely egyes becslések szerint több mint 130 kamasz halálát okozta világszerte, de a már évtizedek óta visszatérő Blackout- és a Benadryl-kihívásnak is számos haláleset tulajdonítható. 

Mit tehet a szülő? 

Lapunk Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértőt kérdezte, aki a jelenségkör kutatójaként A rejtélyes Z generáció című könyvében részletesen foglalkozik a témával. Bereczki Enikő szerint léteznek hasznos, ösztönző kihívások (például sportolásra, olvasásra vonatkozók), ugyanakkor káros, veszélyes kihívások is, mint például, amikor mosószerkapszulát kellett enni, vagy a fogakat kellett körömreszelővel reszelni a TikTokon. Figyelmeztetett: rengeteg szülőnek fogalma sincs arról, hogy mit csinál a gyerek az online térben, pedig a virtuális világ egyáltalán nem veszélytelen. Vannak álhírek, félelmet keltő tartalmak, internetes becserkészők, veszélyes internetes kihívások, heccek, online bántalmazás, sőt, pedofilok is leselkedhetnek gyerekeinkre, hogy csak a leggyakoribb potenciális veszélyeket említsük. 
A szakértőt arról is kérdeztük, hogy mit tehetünk szülőként annak érdekében, hogy elkerüljük gyermekünk életveszélyes kihívásokban történő részvételét. Elmondta: ha eddig nem voltak korlátok, nagyobb kamaszok esetén valószínűleg már mindezzel elkéstünk, ám esetükben sem vagyunk eszköztelenek. A velük való kommunikáció megkerülhetetlen, de az ítélkező, „Na, már megint csak kütyüzöl!” típusú hozzáállás nem célravezető – mondja. Sokan tapasztalhatják, hogy a tinédzser nem szívesen beszél magáról, ilyen esetben kérdezhetjük az osztálytársak szokásairól, s ebből is sokat megtudhatunk arról, hogy ő maga mivel tölti az idejét. Segíthetjük a tinédzsert azzal, ha rávezetjük az online tettek pozitív és negatív következményeire. Ne zárkózzunk el a kérdéseitől, legyünk nyitottak – emelte ki. Tegyünk fel kiegészítendő (vagyis igennel vagy nemmel meg nem válaszolható) kérdéseket, és rendszeresen beszélgessünk arról, mi történik vele és társaival az online térben. Beszéljünk vele arról, mi a teendő, ha ismerkedni akaró idegenek szólítják meg, vagy olyanok, akik furcsa tartalmakat osztanak meg, és hogyan kezelhetjük ezeket a helyzeteket. 
Fontos továbbá, hogy az online világ egészen máshogy épül fel, működik, mint az offline. Óriási trauma, ha gyerekünket az egyik haverja „kiköveti”, ahogyan az is bánthatja, ha online ismerősei, akiknek életéről annyi mindent megtud a képernyőn keresztül, nem köszönnek neki az iskolai folyosón. Ilyenkor legyünk ott neki támaszként, ha otthon beszélni szeretne az esetről. „Egy dolog biztos, a szülői felelősségek köre bővült. Immáron a digitális felelősségvállalás is a szülői hivatás része, amelyet nem bízhatunk az iskolára, a szolgáltatókra vagy az influenszerekre” – összegezte a szakértő.