A magyar középiskolai gazdasági oktatásról szerveztek fórumot Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Szabó Géza, Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi szervezetének elnöke üdvözölte, felhívva a figyelmet a Pénzmágus versenyre. 
A továbbiakban, miután röviden bemutatkozott, Kele Tünde tanárnő, közgazdász, módszertanos pedagógus, az RMKT váradi alelnöke precízen és lényegre törően összefoglalta a Bihar megyei magyar nyelvű középiskolai gazdasági oktatás múltját, jelenét és jövőjét, nem feledkezve meg a katolikus egyháznak ebben játszott szerepéről. Kezdte a kiegyezés utáni időszakkal, folytatta a rendszerváltozást követő újrakezdéssel, illetve azzal a küzdelemmel, mely elvezetett végül odáig, hogy a Szent László Líceumban gazdasági profilú osztályok indulhattak, és befejezte a jelennel, amikor többek közt olyan kihívásokkal kell szembenézni, hogy kevés gyermek születik, a magyarországi iskolák pedig elszívják a diákokat.
Az 1867-es kiegyezés után nemcsak a gazdaság fejlődött, hanem az életkörülmények is javultak Váradon, melynek köszönhetően jelentős iparos- és bankárcsaládok tevékenykedtek a városban, s ezzel párhuzamosan igény keletkezett a minőségi gazdasági oktatás iránt.  A századfordulóra a közösség elérte azt, hogy számos tanintézmény működött, a legjelentősebb hálózattal a római katolikus egyház és az ortodox zsidó hitközség rendelkezett. 1900 körül 166 iskola létezett a püspökség területén, és ezek egyik zászlóshajója a Nogáll János kanonok, későbbi püspök által alapított Szent Vince Intézet volt, abban az épületben, ahol napjainkban a Szent László Líceum található. Itt elsősorban a nehéz sorsú gyermekek oktatása és felzárkóztatása volt a cél. Hogy mennyire szükség volt erre, bizonyítja, hogy az épület folyamatosan bővült.
Közben az 1880-as években elindultak az első korszerű szakiskolák, ahol szakmákat lehetett elsajátítani, főleg az ipar területén. Az első világháború előtt már nyolc középfokú oktatási intézmény működött a városban, kiszolgálva az ipart, a szolgáltatásokat és a kereskedelmet. A legjelentősebbek a Felső-kereskedelmi Fiúiskola és a Kereskedelmi Csarnok (tulajdonképpen egy tőzsde) iskolája volt, valamint a Felső-kereskedelmi Leányiskola. E három tanintézménynek összesen 500 diákja volt, ami a korabeli viszonyok közt egy jelentős szám. Ezeken kívül működtek még kereskedelmi tanonciskolák és különböző magánszemélyek, illetve civil szervezetek által támogatott iskolák, tanfolyamok is.   

 Mi történt az impériumváltás után?

Az impériumváltás után, 1919–1939 között sajnos ez a virágzó oktatási rendszer darabjaira hullott szét. Két olyan oktatási törvényt is hoztak, melyek hatására elrománosodtak az iskolák, folyamatosan elsorvadt a régi, jól bevált rendszer. Nem találtak pedagógusokat, gyakorlatilag szinte teljesen visszaszorult a magyar nyelvű oktatás, így a gazdasági is. A második bécsi döntés után ugyan remény volt a visszarendeződésre, be is indult két nagy kereskedelmi iskola Nagyváradon, de sajnos az idő túl rövid volt. 1945–1999 között nem létezett magyar nyelvű gazdasági szakoktatás Bihar megyében, a kilencvenes években csupán olyan formában, hogy az elméleti líceumokban a tizenegyedik osztályban az egyik elméleti tantárgy a közgazdaságtan volt. A Nogáll utcai épületben 1937 óta működött gazdasági líceum, azonban kizárólag román nyelven. Viszont 1999-ben beindult egy magyar nyelvű osztály az akkori Partenie Cosma Főgimnáziumban – a tanári gárdában dolgozó Monosi Lorándot kérték fel arra, hogy tanítsa a diákokat.

Mérföldkőnek bizonyult

2010 mérföldkőnek bizonyult a gazdasági oktatás területén, ugyanis elkezdődött az átszerveződés egy olyan elv mentén, hogy Váradon jöjjön létre egy kétpólusú magyar nyelvű gazdasági szakoktatás: az egyiknek legyen a fő profilja a szolgáltatásipari képzés, a másiknak pedig a műszaki. Előbbit vállalta fel a Szent László Líceum, utóbbit pedig a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. Sok harc árán a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség fokozatosan visszakapta az egykori Nogáll Intézet épületét.  A gazdasági osztályok, 85 diák előbb „albérletbe” kerültek ide, ugyanis 2010-ben az a helyzet állt elő, hogy a gazdasági osztályok már nem tartoztak a Partenie Cosmához, de még a Szent Lászlóhoz sem. Volt tehát egy átmeneti időszak, mely alkalmas volt arra, hogy a tanárok és a diákok jobban megismerjék egymást, a helyzet 2011-ben tisztázódott jogilag. Gyors fejlődésnek indultak a gazdasági szakirányú osztályok, melyek száma azóta fokozatosan nő, magyarázta Kele Tünde.
Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak, vállalkozók, korábbi diákok, tanárok, vidékről is érkezett intézményvezetők. Böcskei László megyés püspök az életre és az értékekre nevelés, a kreativitás, valamint a keresztény gazdasági etika fontosságáról beszélt, dr. Veres Edit, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanszékvezetője pedig arról: miért kellene arra törekedni, hogy az egyetemet végzett fiatal szakemberek a szülőföldjükön találják meg a számításaikat. Végül Konrád Katalin iskolaigazgató állófogadásra invitálta a jelenlevőket Fórián Dávid szakácstanár, a Szent László Líceum volt diákjának a közreműködésével.