Százmillió lejjel csökkent Várad bevétele

Pap István

A nagyváradi önkormányzat gazdasági igazgatóságának a számításai szerint a város költségvetése 2024-ben közel 100 millió lejt veszített. Ennek egyik fő oka az a jogszabályi változás, melynek értelmében a nyugdíjak, az osztalékok és a szerencsejátékok megadóztatásából származó bevételek nem maradtak helyi szinten, hanem a központi költségvetésbe utalták át, ami mintegy 47,7 millió lejre becsült bevételkiesést jelent Nagyvárad számára. A másik ok pedig az, hogy a Bihar Megyei Közpénzügyi Hivatal mintegy 35,4 millió lejjel túlbecsülte Nagyváradnak a jövedelemadókból származó bevételeit. „Általánosságban elmondható, hogy a költségvetésben a jövedelemadó meghaladja a teljes bevételek 50 százalékát. Ez minden korábbi évben így volt. 2024-ben azonban ezek a bevételek csak 48 százalékot tettek ki, a nyugdíj- és szerencsejáték-bevételek állami költségvetésbe történő átutalása miatt. (…) Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a minimálbér emelése bevételnövekedést kellett volna eredményezzen, de ez nem következett be, akkor a jövedelemadó kiesését körülbelül 100 millió lejre becsülöm” – mondta a gazdasági igazgatóság tavalyi évi tevékenységét ismertető pénteki sajtótájékoztatón Eduard Florea igazgató. Hozzátette, hogy ez a 100 millió lej körüli összeg a város saját bevételeinek mintegy tíz százaléka. Az intézményvezető emlékeztetett arra, hogy 2024 a második olyan év volt, amikor a város saját bevételei csökkentek: a másik ilyen év 2018 volt, amikor a jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették.

Csökkenő tartalék

A saját bevételek csökkenése, valamint a megkezdett beruházások folyamatos finanszírozása oda vezetett, hogy a város a tavalyi évet mintegy 20 millió lejes veszteséggel zárta, azaz ennyivel volt kevesebb a város bevétele a kiadásoknál. Ezt a 20 millió lejes többletköltséget az önkormányzat a 2023 végén megmaradt többletből fedezte és így a város tartalékalapja 2024 végére 57 millió lejre csökkent – magyarázta Florea. Elhangzott továbbá, hogy Nagyvárad eladósodottsága 2024-ben elérte a 23,56 százalékot. „Ez az arány a törvény által meghatározott 30 százalékos saját bevételi határ alatt van és tartalmazza az összes hitelt, beleértve az európai finanszírozású projektekhez kapcsolódó hiteleket is” – mondta az igazgató. A törvény értelmében egy önkormányzat adósságállománya nem haladhatja meg a saját bevételek 30 százalékát, de ez alól kivételt képeznek az uniós projektekre felvett hitelek, azaz ilyen projektekre fel lehet venni kölcsönt akkor is, ha ezzel meghaladja az önkormányzat a 30 százalékos eladósodottsági szintet.

Beruházások

A pénzügyi nehézségek ellenére a nagyváradi önkormányzat tavaly 665 millió lej értékben költött beruházásokra. A legtöbb pénz, 58,5 millió lej ingatlanbeszerzésekre ment el, ezt kiegészíti a kisajátításokra elköltött 28,6 millió lej. Mindez annak a jele, hogy az önkormányzat már készíti elő a következő uniós költségvetési ciklusban megvalósítandó projektjeit. A második helyen a beruházások listáján az új hőerőmű építése áll, amire 48,1 millió lejt költöttek a tavaly, majd következik a megyei kórház melletti parkolóház építése (39,7 millió lej), a Vitéz (Decebal) út és a Körös (Tudor Vladimirescu) utca kereszteződésében megvalósuló közúti aluljáró (35,8 millió lej), valamint a termálvizes távhőrendszer kiépítése Dél-Őssiben (28,7 millió lej) és Váradszőllősön (27,8 millió lej) stb.