Deák Kristóf, az influenszer, aki a váradi futballklub online arculatát formálja

Jósa Attila

– Sokan talán már ismernek az olvasóink közül, de mesélj egy kicsit magadról! Hogyan mutatkoznál be azoknak, akik most hallanak rólad először? 
– Harmincéves vagyok, 1994- ben születtem Nagyváradon, és mindig is nyughatatlan, új dolgokat kereső embernek tartottam magam. A pályám nem indult hagyományos módon, sokáig eszembe sem jutott, hogy a közösségi média egyszer fontos szerepet játszik majd az életemben. Fiatalon többféle dologba belekóstoltam, de igazán az influenszerkedésben találtam meg azt a szabadságot és dinamikát, amit kerestem. A közösségi médiába a volt feleségemmel vágtunk bele a koronavírus-járvány idején, először csak hobbiként, szórakozásból. Aztán az évek során egyre többen kezdtek követni minket, és a visszajelzésekből éreztem, hogy amit csinálunk, az mások számára is érdekes lehet. Az első komolyabb sikerek után már tudatosabban építettem a platformjaimat, és végül egy olyan szintre jutottam, ahol a közösségi média nemcsak önkifejezési eszköz, hanem egy komoly munka is lett számomra. Eközben egy másik vonalon is aktív vagyok: autóbérléssel foglalkozó vállalkozásom van, amelyet szintén szenvedéllyel építek. Számomra mindig fontos volt, hogy több lábon álljak. 

– Milyen eléréseid vannak az oldalaidon? 
– Jelenleg összesen körülbelül 300 ezer követőm van a különböző platformokon, elsősorban a Facebookon, a TikTokon és a YouTube-on vagyok aktív. A járvány időszakában sokkal gyorsabban növekedtek a számaim, hiszen akkor mindenki otthon volt, és nagyobb volt az online aktivitás. Azóta persze változott a helyzet, de továbbra is stabil közösség áll mögöttem. Ha a váradi magyar közösséget nézem, nem igazán ismerek olyat, akinek ekkora követőtábora lenne, és ha mindent egybevetünk, összességében is ott vagyok a város három legnagyobb elérésű influenszere között. 

– Hogy kerültél a klubhoz? 
– Gyerekkorom óta a váradi csapatnak szurkolok, és élénken él bennem az első stadionélményem: 2003-ban, kilencévesen lopva mentem ki egy meccsre, amiért otthon komoly büntetést kaptam édesanyámtól. De megérte – aznap végleg beleszerettem ebbe a klubba. Azóta szinte minden mérkőzésen ott voltam, legyen szó sikerekről vagy nehezebb időszakokról. A sport mindig közel állt hozzám, fiatalon a Bihar FC ificsapatában is játszottam, de végül másfelé vitt az utam. A futball világába igazán 2024 júniusában kerültem viszsza, amikor a klub megkeresett, hogy segítsek a közösségi média fejlesztésében. Ez egy teljesen új kihívás volt számomra, de az ilyen lehetőségek mindig inspirálnak. 

– Mennyiben más a személyes oldalad kezelése, mint a csapat arculatának alakítása? Hogyan tudod adaptálni a tapasztalataidat? 
– Ez teljesen más terep, hiszen míg a saját oldalam egyéni hangvételű, vicces tartalmakra épül, addig egy klub közösségi jelenlétének kialakítása sokkal összetettebb feladat. Itt nemcsak arról van szó, hogy minél több embert elérjünk, hanem arról is, hogy megfelelő módon közvetítsük a klub értékeit. A Bihar FC esetében az a cél, hogy a szurkolók még közelebb érezzék magukat a csapathoz, és aktív részesei legyenek a klub mindennapjainak. A tartalomgyártás, a marketing és a márkaépítés mind olyan területek, ahol az eddigi munkám során szerzett tudást hasznosítani tudom, de természetesen ez egy soha véget nem érő tanulási folyamat. Hogy még profibban végezhessem a feladataimat, elvégeztem egy közösségimédia-tanfolyamot is, amely segített abban, hogy még tudatosabban építsem fel az online kommunikációt – akár a saját oldalamról, akár a klubéról van szó. 

– Milyen részletes összetevőkből áll pontosan a feladatod? 
– A klub közösségi médiás felületeinek – Facebook, YouTube, TikTok és Instagram – kezelése tartozik hozzám. Ez magában foglalja a tartalmak létrehozását, a játékosok megjelenítését a különböző platformokon, a képek és videók szerkesztését, valamint minden fontos információ kommunikálását a szurkolók felé. Feladataim közé tartozik az új játékosok logisztikai támogatása, valamint a mérkőzésekkel kapcsolatos protokollok kidolgozása. Emellett a sajtótájékoztatókat is én szervezem, hogy minden zökkenőmentesen menjen. 

– Van arról pontos adat, hogy amióta átvetted a klub oldalainak a kezelését, mennyit nőtt a követők száma? 
– Amikor tavaly nyáron átvettem a Facebook-oldalt, 5500 követőnk volt. Jelenleg 11 ezer követőnél tartunk, tehát 7 hónap alatt sikerült megduplázni a követőtábort. Mindennap nő az oldal, de ez nagyban függ az eredményességtől is. Ősszel például nem ment jól a csapatnak, ilyenkor nem könnyű pozitív tartalmat gyártani, hiszen nem lehetünk boldogok, ha kikapunk, és ezt a terhet egész héten magunkkal kell cipelnünk. A 11 ezer követővel már elértük több első osztályú klub szintjét, persze nem a legnagyobbakét, mint például az FCSB, amely 1,7 millió követővel rendelkezik. Szeretek nagyokat álmodni, és ebben az évben a célom 17-20 ezer követő elérése. 

– Mennyire szól bele a klubvezetés abba, hogy miket posztolsz? Moderáljátok, törlitek a problémás hozzászólásokat? 
– Bár közvetlenül nem szólnak bele abba, hogy mit posztolok, a véleményesebb vagy problémásabb tartalmakat előzetesen egyeztetjük. Igyekszünk úgy alakítani a közleményeket, hogy azok mindenki számára elfogadhatók legyenek. Ha egy új játékos érkezik, nem tesszük fel a hírt, amíg a szerződése aláírása nem történik meg. Ami a kommenteket illeti, nem törlünk semmit, viszont a Facebook-oldal automatikusan elrejti a vulgáris hozzászólásokat, amit a „kommentek moderálásának segítése” funkció biztosít. Azt valljuk, hogy minden vélemény fontos, és sok pozitív visszajelzést is lehet meríteni a szurkolók hozzászólásaiból. 

– Milyen a kapcsolatod a drukkerekkel? 
– Eleinte nem voltam túl népszerű, voltak páran, akiknek nem tetszett, hogy itt vagyok a klubnál, de úgy érzem, idővel rendeződtek a viszonyok. Azóta egyre jobban elfogadtak, mert én is próbáltam a legjobb tudásom szerint végezni a munkámat. Azt kértem tőlük, hogy adjanak időt és lehetőséget arra, hogy bizonyítsak. Persze, sokan vannak, akik nemcsak a foci kapcsán ismernek, hanem inkább az online tevékenységem miatt. Előfordult már, hogy hozzám jöttek szelfikért a fiatalok, nem a játékosokhoz. Amikor idegenben játszunk, rendszeresen felkeresnek a rajongóim, és ez számomra mindig különleges élmény. 

– Esetleg vannak más klubok, akiknek a kommunikációja inspirál téged? 
– Igen, több hazai klubot is említhetek, a Bukaresti Rapidnál és a Kolozsvári CFRnél remek munkát végeznek. A kolozsváriakhoz hasonlóan mi is gondolkodunk azon, hogy legyen egy állandó riporter, aki bejelentkezik a meccsek kapcsán, de én nem szeretnék oda állni, úgy érzem, erre talán egy hölgy lenne a legalkalmasabb. 

– Claudiu Keserü érkezése mennyire változtatja meg a szemléletet a klubnál? 
– Nagyon örülök, hogy Claudiu visszatért a klubhoz. Bár jó lett volna, ha játékosként, de vezetőként is rengeteg pozitív dolgot hozott magával. Néhány hete csatlakozott, de máris számos új ötlettel és javaslattal gazdagította a munkát. Mindig segítőkész, és az ő profi, pozitív hozzáállása biztosan nagy hatással lesz a klub fejlődésére. Ugyanilyen kiváló az együttműködésem az új játékosmegfigyelőnkkel, Hadnagy Zsolttal is. 

– Zárszóként, mikor láthatjuk a csapatot az élvonalban? 
– Remélem, minél hamarabb, de szerintem az a realitás, hogy mire az új stadion elkészül, akkorra érhetünk el az élvonal szintjére. Jó kezekben van a klub, és sok mindent fogunk még mutatni a romániai futball világában. Egy dolgot kérnénk csupán az emberektől: türelmet. Ha lesz türelem, biztosan lesznek eredmények is.