ERDON
Erdélyi hírportál
december 23., hétfő
Igazi drukkolás akkor van, ha rázendít a tábor.
A tévében csodált játékosokat testközelből látni maga az ámulat, velük találkozni pedig még talán attól is értékesebb ajándék, mint az a Mikulástól várható.
Sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben, mint hogy egymást bántsátok egy buta meccs miatt.
Az egyetlen fontos dolog, hogy emberként kapjanak útravalót.
Az NB I-es gárdák futballistái a mérkőzés előtt legkésőbb négy órával elköltött ebédjük során az erőleves, natúrszelet, burgonya és kompót „szabványmenüt” fogyasztották.
Őszintén szólva mélységesen sajnálni lehet azokat az NB-s játékosokat, akik ilyen gondok ellenére is magukra öltik a mezt, és kikocognak a pályára.
Tekintve, hogy hétéves korától versenyszerűen úszott, 2010-ben korosztályos országos bajnoki címet, 2012-ben pedig diákolimpiai aranyérmet nyert, választásra kényszerült a vizes közeg és a fekete-fehér bábuk világa között.
Aztán több mint két héttel az ötkarikás játékok után jött el az pár óra, amikor a magyar utánpótláskorú indulók közül a legtöbb érmet begyűjtött Fojt Sára személyesen is megmutathatta nagyszüleinek, mit hozott a francia fővárosból.