4 órája
Még az idén megkezdődik a rendszeres magyar misézés a moldvai Pusztinán
Megkezdődik december 29-én a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani – közölte vasárnap az erdélyi Krónika, Nyisztor Tinka néprajzkutató, a moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke tájékoztatása alapján.
Fotó: Veres Nándor
MTI
Nyisztor Tinka azt mondta, "magyar misét hoz a Jézuska" Pusztinában (Pustiana), a kezdeményezőknek sikerült megállapodniuk a magyar nyelvű misék rendszeresítéséről a helyi pappal, de egyben aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy a pusztinai misét a bákóival egy időben kell tartani, és ez megosztja majd a magyar misék látogatóit.
Felidézte: július 23-án audiencián fogadta a pusztinai magyar misék szorgalmazóit Iosif Paulet jászvásári püspök, és teljes nyitottságot tanúsított a kérésük ügyében. Heti rendszerességű magyar misét ígért, és azt mondta, hogy a misék időpontját, a szervezési részleteket helyben beszéljék meg. Egyetlen kikötése az volt, hogy a magyar mise ne a vasárnapi nagymise időpontjában legyen. A püspök azt kérte, vitassa meg a kérdést a helyi egyházi tanács, és miután ez a testület meghozza a szükséges döntéseket, írásban válaszol a pusztinai küldöttségnek. Az egyházi tanács augusztus 4-én ült össze, és többségi szavazással elfogadta, hogy – egyelőre havonta egyszer – magyarul misézzenek Pusztinán.
Nyisztor Tinka elmondta: azóta sem kaptak válaszlevelet a jászvásári püspökségről, de amikor a plébánosuknál, Anton Diacunál érdeklődtek, kiderült, hogy ő már szeptemberben eligazítást kapott, és a püspök megszabta, hogy a pusztinai magyar misét minden hónap utolsó vasárnapján 13 óra 30 perces kezdettel, éppen a bákói magyar misék időpontjában kell tartani.
Anton Diacu pusztinai plébános a Krónika megkeresésére elmondta: az ő kérésére halasztották év végére a rendszeres magyar misézés bevezetését, mert érezte a feszültséget a faluban a kérdés kapcsán. Most azonban a házszentelés jó alkalom arra, hogy minden családdal beszélgessen, mindenki véleményét meghallgathassa. Vannak ugyanis olyanok, akik hevesen ellenzik a magyar liturgia bevezetését.
Meg akarom nyugtatni a közösséget, hogy senkinek semmi baja senkivel, de mindenkinek jogában áll olyan nyelven hallgatni a liturgiát, amilyen nyelven akarja. Senki számára nem lesz kötelező a magyar misére jönni. Vasárnaponként a három román nyelvű mise mellett havonta egyszer egy negyedik mise is lesz, ez pedig magyarul
– idézte a lap a plébánost.
Arra a kérdésre, hogy mi indokolja a pusztinai mise rászervezését a bákóira, Anton Diacu elmondta: ezt a döntés a püspöki tanács hozta, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban legyen, és "ki-ki dönthesse el, hogy melyik misét választja: a bákóit vagy a pusztinait".
Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a magyar misékre, a plébános elmondta: négy éven át Szatmárnémetiben szolgált káplánként, és magyarul is misézett. Hozzátette: nem tökéletes a magyartudása, de elboldogul a feladattal. Anton Diacu szerint emellett különleges, ünnepi alkalmakon is tartanak magyar misét. Ezek közül az első január 7-én, a madéfalvi vérengzés évfordulóján lesz. A pusztinaiak ugyanis a Madéfalvi Veszedelem után telepedtek Moldvába.
Fontos, hogy megemlékezzünk azokról, akik megszenvedték az igazságért folytatott harcukat, és kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, hogy megtalálják a békét és a nyugalmat
– fogalmazott
A római katolikus egyház moldvai vezetői évtizedeken át mereven elzárkóztak a magyar misék bevezetésétől. Ez idő alatt kihalt az a generáció, amely nem beszélt románul. A Krónika felidézte: Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, a magyar szertartásokat nem engedték be az egyetlen, Szent István királynak felszentelt moldvai templomba.
2002 és 2004 között a jászvásári zsinat zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek az lett a következménye, hogy 2006-tól kivételes alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte. 2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán (Cacica) Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.
A Krónika szerint Ferenc pápa látogatása is hozzájárult ahhoz, hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző moldvai csángó hívekhez. Pár hónappal a katolikus egyházfő romániai látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak.
