15 órája
Kína felemelkedése volt a téma az MCC és az RMKT közös nagyváradi rendezvényén
Kína felemelkedése: Gazdasági csoda vagy stratégiai mesterterv? címmel szervezett előadást és pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja április 3-án, csütörtökön este a római katolikus püspöki palota alagsorában található FIX rendezvényteremben.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ciucur Losonczi Antonius
Nagy Tímea Zita, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte az érdeklődőket, a rendezvény szakmai partnere a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (𝐑𝐌𝐊𝐓) váradi fiókszervezete volt. A meghívott előadó, dr. Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője, egyetemi oktató volt, aki előbb előadást tartott, majd Hatházy Borbálával, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátorával beszélgetett.
Prezentációjában a székesfehérvári szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína gazdasági felemelkedése és ennek kimenete hosszú évek óta a gazdaságpolitikai viták egyik fajsúlyos kérdése, de egyre gyakrabban esik szó Kínáról a közéleti, sőt a hétköznapi beszélgetéseink során is. Gyakran úgy tűnhet, hogy a véleményt formáló laikus tudni véli, melyek a kínai célok, és milyen törekvések mentén szervezi kül- és gazdaságpolitikáját a kínai vezetés, ez azonban nem minden esetben állja meg a helyét.
„Két oka van annak, hogy miért érdemes Kínáról beszélni. Az egyik talán nyilvánvaló, ez pedig az, hogy a sajtóban nagyon sokat beszélnek arról, hogyan veszi, veheti át esetleg Kína a globális vezetést, és versenyzik az Egyesült Államokkal. Van azonban egy másik aspektus is: ha a közgazdászoknak lenne egy Szent Gráljuk, ami minden problémát megold, akkor ez egy olyan recept volna, amit oda tudnánk adni a feltörekvő vagy fejlődő országoknak, hogy ezt kövessék, és ez Kína felemelkedésének a története volna”, fogalmazott Moldicz Csaba.
Ezt követő előadásában – anélkül, hogy nyilván mindenre ki tudott volna térni – öt nagyobb témára lebontva definiálta Kína felemelkedésének ismérveit: a bruttó hazai termék (GDP) alakulása, a kereskedelem (export, import), a kulcsvaluta (miért vannak korlátai a jüan használatának, és nem teljesen konvertibilis), a kutatás és fejlesztés, valamint a katonai kiadások. Megjegyezte: azt mindenki tudja, hogy Kína egy nagy ország, de más olvasni róla, és más odamenni, átérezni, hogy miként gondolkodnak a kínaiak.
Moldicz Csaba többször is hangsúlyozta: gazdasági szempontból az 1,4 milliárd lakosú Kína messzemenően nem egy egységes ország. Körülbelül 350–400 millióan olyan életszínvonalon élnek, mint egy átlagos uniós állampolgár Nyugat-Európában, miközben a többiek náluk jóval szegényebbek, az anyagi helyzetük ahhoz hasonlítható, mint amilyen volt a kelet-európaiaknak az 1980-as években.
Hukou-rendszer
Szó esett urbanizációról és belső migrációról: az úgynevezett Hukou-jelenségről is, melynek eredeti, 1950-es évekbeli célja a lakosság lakóhely szerinti nyilvántartása volt, de aztán a belső népvándorlás megakadályozása értelmében át lett alakítva úgy, hogy jelenleg mindenki kizárólag csak a regisztrált lakóhelyén jogosult igénybe venni az állami szociális, egészségügyi és tanügyi juttatásokat.
Arról is beszélt Moldicz Csaba: a legnagyobb technológiai vállalatok rangsorában az első száz között 62 amerikai céget találunk és összesen csak tíz kínai céget. Ennek az első pillantásra kedvezőtlen pozíciónak az értékelésénél azonban érdemes figyelembe venni, hogy a kínai vállalatok néhány évvel korábban gyakorlatilag nem szerepeltek ezen a listán, és pozíciójuk más vetélytársakkal szemben már így is nagyon erős, hiszen erre a listára csak 13 európai, négy japán és három koreai vállalat tudott felkerülni. Moldicz Csaba megállapította:
A kínai gazdasági növekedés elméletileg nem megállítható, de az emelkedés viszonylagos, és – tegyük hozzá – ez az ország minden fejlődés ellenére még mindig zárt.
