15 órája
A 120 évvel ezelőtt született Rejtő Jenőre emlékeztek
Egy Rejtő-regény végét az első húsz oldal után lehet tudni, de nem jelenthető ki ugyanez egy Rejtő-mondatról – hangzott el többek között azon a vendégelőadáson, amelynek a váradi Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont. A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért Program keretében a hét elején létrejött rendezvényen Rejtő Jenő világába a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Horváth Csaba vezette be az egyetemi hallgatókat, középiskolásokat.
Forrás: Facebook/ PKE Magyar nyelv és irodalom
János Piroska
„P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja – de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem (…) Légiósregényei valójában a divatos ponyva paródiái voltak” – olvasható a 120 évvel ezelőtt, 1905. március 29-én született népszerű íróról Hegedüs Géza Irodalmi arcképcsarnok című könyvében. Piszkos Fred és Senki Alfonz megalkotójának életpályájával, műveinek egyediségével a PKE magyar nyelv és irodalom szakos hallgatói mellett három nagyváradi középiskolai osztály – az Ady Endre Elméleti Líceum, a Lorántffy Zsuzsanna Református Teológiai Líceum és a Nagyváradi Művészeti Líceum – diákjai ismerkedhettek meg a vendégelőadáson. Őket a szervezők nevében dr. N. Császi Ildikó köszöntötte, aki által az elmúlt években több vendégoktatói program is megvalósult a nagyváradi felsőoktatási intézmény falain belül.
A mindössze 37 évesen, munkaszolgálatosként a Szovjetunióban meghalt/eltűnt Rejtő Jenő alkotásaiban az olvasó leginkább azt a részletgazdag univerzumot szereti, amely a regényeinek összességéből épül fel. Rejtő műveiben ugyanakkor az egzotikumba „becsomagolt”, de mégis ismerős alakok által az olvasó saját félelmeivel találkozhat, amelyeken azonban az eltávolításnak, az abszurd humornak köszönhetően röhögni lehet. Rejtő alakjai mögött ugyanis – mint elhangzott – felfedezhető a világválság, a munkanélküliség, a korrupció minden negatív hozadéka. A rejtői világ abszurd léttapasztalának egyik fontos része pedig az, hogy az ember megőrzi a normalitását egy olyan világban, ami már rég nem normális – mutatott rá az előadó.
Az előadást követően a jelenlevők megtekinthették a 2015-ös Fekete múmia című filmet, amely Rejtő a Detektív, a cowboy és a légió című kisregényének adaptációja.
A vendégelőadás a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Kolozsvári Főkonzulátus támogatásával jött létre.
