Újra „szabadon”, újra szemetelve

Pikó Stefánia

A szükségállapot alatt sokan beszéltek arról, mennyi minden átértékelődik ebben a szokatlan helyzetben. Otthon ülve egyre több időnk akadt elmélkedni olyan dolgokon, amelyekkel eddig talán nem sokat foglalkoztunk. Azt gondoltuk, hogy egyes elemeket, amelyek nem is voltak annyira negatívak az újszerű állapotban, megtartunk, és továbbviszünk a krízis után is, mint például a környezet kímélését. Egyes nagyvárosokban látványos volt a légszennyezés csökkenése, a szmog egy az egyben eltűnt. Itthon is jelentősen csökkent az autósforgalom is, kevesen voltak az utcán, és nem is igazán volt ki szemeteljen például.

Nem kellett sokat várni azonban arra, hogy kiderüljön: egyesek semmiből nem tudnak tanulni. Több felhasználó is megosztott már olyan fotókat a közösségi médiában, melyeken a parkokban, a padok körül, vagy valamilyen parkolóban nagy szemétkupac éktelenkedik, annak állítva „emléket”, hogy nemrég valakik ott találkoztak, iszogattak, és ettek is valamit.

Újra szabadon tehát újra szemetelni kezdtünk, elfelejtve minden esetleges revelációt, világot megváltó gondolatot, amely az otthon töltött idő alatt született.

Borítókép: illusztráció