2008.11.18. 13:23
10 éves a Nemzetközi Űrállomás
<p>A Nemzetközi Űrállomás, az emberiség legnagyratörőbb űrvállalkozása csütörtökön lesz 10 éves. Az objektum - a majdani Mars-repülés kiindulóbázisa - 350 kilométeres magasságban kering a Föld körül, fedélzetén állandóan három űrhajóssal, akik egyenként több hónapot töltenek a kozmoszban.</p>
Jövő évtől már hat tagú lehet az állandó személyzet, miután az Endeavour amerikai űrsikló legénysége ezekben a napokban bővíti duplájára a lakóteret.
A Nemzetközi Űrállomás létrehozásának 100 milliárd dollárra becsült költségét zömmel az Egyesült Államok fizette. Rajta kívül 15 másik ország szállt be az építésbe: Oroszország, Japán, Kanada, Brazília, valamint az Európai Űrhivatalhoz tartozó államok közül 11.
A Nemzetközi Űrállomás minden idők legnagyobb műszaki együttműködésével jött létre. Hosszú távú űrvállalkozáshoz - mint amilyen a Mars-repülés is lesz - a Nemzetközi Űrállomás szolgáltatja a legjobb felkészülési terepet. Egyaránt lehet itt vizsgálni a mikrogravitációnak a szervezetre gyakorolt hatását és a legénység hosszú összezártságából adódó problémákat.
Az űrállomás kiváló lehetőséget nyújt a tartós űrutazáshoz szükséges technikai megoldások kipróbáláshoz is. Köztük olyan kihívások is vannak, hogy hogyan lehet ivóvízé átalakítani a vizeletet.
A Columbia amerikai űrsikló 2003-as katasztrófája 2 évre megakasztotta az űrállomás építését. George Bush amerikai elnök 2005-ben határozta el, hogy folytatják a repüléseket, amelyekre szerződés kötelezte őket.
Minden jel szerint Európa is kész jelentősebb lépést tenni a világűrbe. Februárban európai összefogásból önálló laboratóriumot kapcsoltak az űrállomáshoz, a Kolumbuszt. Vagyis most már Európának is van saját "ingatlanja" a világűrben. Három hónappal később Japán is hozzátette a maga modulját, a Kibo laboratóriumot az űrállomáshoz.
A Nemzetközi Űrállomás létének első sorban az ad alapot, hogy egyetlen ország sem tudja egymagában állni az űrkutatás költségeit. Az Egyesült Államok például ma talán anyagilag képes volna embert küldeni a Holdra, de hogy az űrhajósok bármit is csináljanak ott, arra már nem futja. A Holdon való hosszabb tartózkodás, vagy pláne egy esetleges Mars-repülés csakis nemzetközi együttműködésben valósulhat meg.
Michael Griffin, az amerikai űrhivatal, a NASA elnöke szerint az Egyesült Államoknak ma még van annyi pénze, hogy egymaga finanszírozza űrambícióit, de ez nem fog örökké tartani.
Alekszandr Vorobjov, az orosz űrkutatási hivatal szóvivője pedig azt mondta: a Nemzetközi Űrállomás volt "az egyik tényező, amelynek köszönhetően Oroszország fenn tudta tartani űriparát."
