Folytassa, Orbán! – üzeni a magyarok hetven százaléka

Kilencvenöt százalékban teljesítette a 2010-ben meghirdetett célkitűzéseit a pont tíz éve hivatalban lévő Fidesz–KDNP-kormány a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített összeállítása szerint.

A nemzeti kabinet legfontosabb eredményei között említették, hogy talpra állította a korábbi baloldali vezetés által csődbe vitt gazdaságot és munkaalapú társadalmat hozott létre. A családok széles körű támogatása és a rezsicsökkentéshez hasonló jóléti intézkedések is a kormány prioritásai közé tartoztak.

Kereken tíz évvel ezelőtt, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás után hatodik alkalommal szabadon választott Országgyűlés, amely egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát. Az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg, s programjukkal meghatározták az elmúlt évtized kormányzati intézkedéseinek fősodrát.

A Nézőpont Intézet az évfordulóra készült elemzéséből kiderül: a polgári kormányzat támogatottsága továbbra is magas, a magyarok hetven százaléka szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő.

A miniszterelnök a magyarok 46 százalékának támogatását maga mögött tudva az összes lehetséges ellenzéki kormányfőjelöltnél együttvéve is népszerűbb. A kabinet rendkívül sikeres évtizedet tud maga mögött, a 2010-ben lefektetett célkitűzések 95 százalékát valósította meg.

Örökölt csődtömeg

Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a második Orbán-kormány jelentős hendikeppel kezdte tevékenységét. Amellett, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta, hazánkban kirívóan alacsony volt a foglalkoztatási ráta, még a hatvan százalékot sem érte el, ami jócskán alatta marad az európai átlagnak. A legkiszolgáltatottabb rétegek pedig még hátrányosabb helyzetbe kerültek, miután csökkentették a megváltozott munkaképességűek támogatását.

A 2010-es kormányváltáskor ráadásul még javában tartott a nemzetközi pénzügyi válság. Ekkorra, a balliberális kormányzás időszaka alatt 55 százalékról nyolcvan százalék fölé emelkedett a magyar államadósság, a költségvetési hiány is magas volt, és közel hét százalékkal csökkent az ország jövedelme. A válság hatására visszaesett a hitelezés, a munkanélküliségi ráta elérte a tíz százalékot.

A gazdasági válságot morális válság is súlyosbította, amely aláásta az ország rendjét, csökkentette a közbiztonságérzetet. A balliberális vezetés alatt szándékosan meghamisították a költségvetési adatokat, 2006-ban erőszakosan oszlatták fel a tiltakozó tömegeket, a titkosszolgálatokat pedig politikai célra használták. Az állami intézményekkel szembeni bizalomhiány emblematikus példája a Magyar Gárda színre lépése, ami veszélyeztette az állami rendvédelmi szervek monopóliumát is.

Vége lett a devizahitelezésnek

A hivatalba lépő konzervatív kabinet meghirdette a nemzeti ügyek politikáját, valamint új társadalmi szerződést is megfogalmazott, amelyre alapozva létrehozták a nemzeti együttműködés rendszerét. Az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika alapja a segélyalapú politikáról a munkaalapú gazdaságra való áttérés volt. A foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millió­ról 2019-re négy és félmillióra nőtt. Bár ez a növekmény elmarad a szimbolikus egymilliós céltól, a rendszerváltás óta soha senki nem tett ilyen ambició­zus vállalást és nem teremtett ennyi munkahelyet Magyarországon.

A 2011-ben bevezetett közfoglalkoztatási rendszer nemcsak a munkaerőpiacra való visszatérést támogatta, de a járási programok a hátrányos helyzetű települések értékteremtő programjainak, mezőgazdasági és ipari tevékenységeinek szolgáltak keretül.

A vállalkozások működését és fejlesztését jelentős forrásokkal támogatták, 2013 és 2017 között 2800 milliárd forint a Növekedési hitelprogramon, 2016 után háromszázmilliárd forint a Piaci hitelprogramon keresztül jutott el a cégekhez. Előbbi a piaci pozíciók erősítését, utóbb a piaci alapú hitelezésre történő visszaállást segítette.

A hitelezés megkönnyítésére a jegybank 2016 óta alacsonyan, egy százalék alatt tartja az alapkamatot. A kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása is erős preferencia, 2020-ban már minden eredményesen lefolytatott száz közbeszerzési eljárásból 87-et és minden közbeszerzésen elköltött száz forintból 59 forintot magyar kkv-k nyertek el.

A nemzeti együttműködés programjában a szociális biztonság területén belül egyre hangsúlyosabbá vált a családpolitika is, de számos más dimenzió is figyelmet kapott. A 2010-es kormányváltást követően a legsürgetőbb programpont a hitel- és lakbéradósok fedél alatt tartása volt. A szociális létbiztonság hosszú távú biztosítása érdekében fontos lépés volt a sok baj forrását jelentő devizahitelek 2010-es beszüntetése.

Az otthonvédelmi akcióterven belül 2012-ben létrehozták a Nemzeti eszközkezelő programot, amely hét év alatt 36 ezer családot mentett meg, és lehetővé tette a bankok által korábban elvett lakások kedvezményes visszavásárlását.

Ugyanezen akción belül 2014-ben megtörtént a devizaalapú jelzáloghitelek forintra váltása, a nem jelzáloghiteleké pedig a következő esztendőben. A nemzeti tulajdonba került stratégiai vállalatok megtakarítási lehetőségével élve 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés 2019-ig összesen ezerhétszázmilliárd forint megtakarítást eredményezett, átlagosan évente százhetvenezer forintot családonként.

Stabil nyugdíjrendszer

Újra előtérbe került a munka és a gyermekvállalás összeegyeztethetősége is. A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását szolgálta, hogy a bölcsődék száma 2010 és 2018 között közel százzal, a férőhelyeké pedig 32,5 ezerről 40,6 ezerre nőtt. Mindemellett 2010 óta több mint háromszorosára, 27 milliárd forintról 87 milliárd forintra emelték a gyermekétkeztetésre fordított támogatás összegét, a rászoruló gyermekek pedig szünidőben is ingyenes étkezéshez jutnak. A munka melletti gyermekvállalást lehetővé tevő részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó programpont többek között a gyed extrában öltött formát. Továbbá 2016-ban a gyermek hat hónapos korától lehetővé vált az ellátás (gyed, gyes) igénybevétele melletti munkavállalás, illetve elérhetővé vált egyszerre több gyermekvédelmi ellátás (csed, gyed, gyes) igénybevétele.

A gyedre való jogosultság megnyílt a felsőfokú tanulmányokat folytató anyák számára (diplomás gyed), illetve a gyed kettő helyett három évig történő igénybevétele ikergyerekek születése esetén. 2013-tól az eddig nyolc feladatot ellátó pedagógiai szakszolgálati rendszer két új funkcióval bővült, minden megyében elindult az iskola- és óvoda­pszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása is.

A fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok körében a GDP-arányosan 4,5 százalékos kiadással a legtöbbet költjük a családok támogatására. Míg 2011-ben 66 milliárd forint maradt adó- és járulékkedvezmény formájában a családoknál, 2018-ban ez az összeg elérte a 128 milliárd forintot. Az évről évre bővülő programok közé tartozik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a falusi csok, a kedvezményes babaváró hitel, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a nagyszülői gyed bevezetése, a négygyermekes anyák szja-mentessége.

A Fidesz–KDNP-kabinet a nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizte, de tíz százalékkal növelte is.

A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat. A kabinet ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért, és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer. 2012-ben átalakították a rehabilitá­ciós foglalkoztatás rendszerét, a munkáltatók többféle ösztönzést kaptak arra, hogy fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak.

Egyszerűsödött a bürokrácia

A polgári vezetés létrehozott pedagógusi, közszolgálati, valamint orvosi életpályamodellt is. A szociális ágazatban 2013 és 2018 között 62 százalékkal emelkedtek a bérek, amelyek idén január elsejétől további 14 százalékkal nőttek, ez pedig átlagosan harmincezer forintos bérnövekményt jelentett. A legalacsonyabb illetmény 2019-ben 155 ezer forint volt, idén pedig már 177 ezer forint, az elmúlt tíz évben megduplázódott a szociális szférában dolgozók bére. A közszolgáltatások minősége is javult a kormányprogramnak megfelelően, a szaktudást ismét megkövetelik a közigazgatásban, továbbá visszaállították a korábban megszüntetett közigazgatási alapvizsgát az egységes szakmai tudás és kompetenciák mérésének ellenőrzésére.

Létrehozták a Magyar Közigazgatási Intézetet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A választópolgárok szélesebb körű bevonása történt meg a nemzeti konzultációk hagyományának megteremtésével, amellyel egyes politikai döntések legitimációját erősítették meg. 2020-ban már a nyolcadik konzultációt hirdette meg a kormány.

A Nézőpont Intézet összeállítása a további eredmények között említi, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen egyszerűsödött az adminisztráció. Több mint százhatvan, eljárásokat egyszerűsítő és az ügyintézést elektronizáló törvénymódosítással csökkentették a bürokráciát és az adatszolgáltatási kötelezettségeket, a kormányhivatalokban mintegy kétezer-ötszáz ügy intézésére van lehetőség. Egyszerűsödött az adóbevallás a digitalizációval, amely hamarosan a vállalati szféra számára is elérhetővé válik. 2019 májusában már csaknem négymillióan rendelkeztek hozzáféréssel az ügyfélkapun, és a dokumentumforgalom elérte a havi 17 milliót.

Biztonságban vagyunk

2010 után helyreállt a magyar rendőrség megítélése és a magyarok biztonságérzete is. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett pedig az áldozatok védelmét helyezték a középpontba.

A mögöttünk hagyott tíz évben történt a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendő legnagyobb haderőfejlesztése, a NATO-elvárásoknak megfelelően.

A 2012-ben létrejött Nébih az élelmiszerrel összefüggő szabálytalanságokkal szemben képes hatékonyan fellépni. Az úgynevezett élelmiszer-kommandó az ország összes településén ellenőrizheti és feltárhatja az élelmiszerrel összefüggő szabálytalanságokat. Szigorodtak a fogyasztóvédelmi szabályok, amelyek elsősorban a kiskereskedőkre vonatkoznak, nem csorbíthatók a fogyasztói jogok a fogyasztói szerződésben, egyértelmű tájékoztatás nélkül érvénytelen lehet a fogyasztói szerződés, nyolc munkanap helyett már 14 napig állhat el a vevő a vásárlástól.