Kövér László: gróf Tisza István a nemzeti hűség államférfija volt

A nemzeti hűség államférfijának nevezte gróf Tisza Istvánt az Országgyűlés elnöke csütörtökön Cégénydányádon, ahol felavatták az egykori miniszterelnök szobrát.

Kövér László azt mondta, „Tisza István kortársai közül mindenkinél mélyebben átérezte azon évszázados magyar létparancsot, hogy az állam és a nemzet Mohács után egymástól szétvált határait minden áron helyre kell állítani, és Magyarországot egyben kell tartani”.

Az Országgyűlés elnöke szerint a nemzeti hűség a magyar politikában „azt a vágyat, akaratot és küzdelmet jelenti, amely révén helyreállítható a történelmi ország területi egysége, a magyar állam önrendelkezési képessége és a szülőföldjén élő magyarság nemzeti szabadsága és összetartozása”.

Kövér László azt mondta, azzal, hogy a nemzeti hűség tragikus sorsú államférfijának szobrot állítanak, „a magyar önbecsülés és felemelkedés korszakát” erősítik.

Tisza miniszterelnökként és házelnökként olyan korban vállalta a legnagyobb felelősséget, amikor „Európában az istentagadó és nemzetromboló internacionalizmus szelleme végleg kiszabadult” a palackból, amikor a korszak leghatékonyabb közvélemény-formáló eszköze, a nyomtatott sajtó „a rombolás politikai ágensei és haszonélvezői kezébe került” – hangoztatta.

Kövér László szavai szerint „a modernnek mondható magyar politikatörténet első tudatos és módszeres karaktergyilkosságának Tisza István lett az áldozata”, aki ellen elképesztő rágalomhadjáratot folytattak a korabeli magyarországi és európai sajtóban.

„Mielőtt fizikailag megölték volna, ellenségei megpróbálták a korabeli médiában erkölcsi értelemben meglincselni, majd halálában is meggyalázni” – tette hozzá.

Megjegyezte: „nekünk nemcsak a korábban ledöntött szobrait kell helyreállítanunk, nemcsak új szobrokkal kell éltetnünk az emlékezetét, hanem (...) meg is kell védenünk Tisza István ma is érvényes igazságait.”

A házelnök beszédében kitért arra, hogy Európában a szabadság jelszava alatt ma is egyre erőszakosabb kísérletek történnek a gondolkodás és a szólás szabadságának korlátozására.

Ma Európa minden nemzete hasonló bomlasztó szellemi ostrom alatt áll, mint a huszadik század elején – mondta, hozzátéve, „a díszletek változnak, a lényeg ugyanaz: keresztényellenesség, nemzetellenesség és a méltósággal élhető emberi életet veszélyeztető politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok érzékelhetők szerte Európában”.

Kövér László szerint a gátlástalan tervek magvalósításához legelőször a gondolkodás szabadságát kell felszámolni Európában, ezért „Tisza több mint egy évszázados kérdése ma tehát időszerűbb, mint bármikor: meg tudjuk-e védeni a gondolkodás szabadságát?”.

Az Országgyűlés elnöke végezetül arról beszélt, hogy azt a „történelmi hurkot”, amelyet Tiszának egykor nem sikerült szétvágnia, „nekünk, mai magyaroknak kell egy hosszúnak ígérkező küzdelemben végleg leoldanunk a nemzet nyakáról”.

„Ezt tettük békésen és demokratikusan 1990-ben, 1998-ban, 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is az országgyűlési választásokon, és ez lesz a tét 2022-ben is” – mondta.

A szoboravatáson gróf Tisza István elévülhetetlen történelmi szerepét méltatta Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlés képviselője és Kelemen Róbert (Fidesz-KDNP) polgármester, majd az alkotó, Blaskó János Munkácsy-díjas szobrászművész jelenlétében, a polgármesteri hivatal udvarán leleplezték Tisza István mellszobrát.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke koszorúz gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának felavatásán Cégénydányádon 2020. október 22-én. A mellszobor Blaskó János Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.