Balog Zoltán: a járvány figyelmeztetés a határokat nem tisztelő embernek

A járványról, a református törvények reformjáról, a lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, a református felsőoktatásról és a határon túli egyház helyzetéről beszélt Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden.

A Berekfürdőn megtartott zsinati ülésen a zsinat elnökségi tanácsának tagjai személyesen vettek részt, a testület többi tagja – a járvány miatt – online csatlakozott a megbeszéléshez.

Balog Zoltán megnyitó beszédében kiemelte:

a pandémia nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes „az ige fényében megvizsgálni”.

Rámutatott: ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején. A református püspök szerint érdemes ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt.

A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait

- mondta.

Tanulságosnak nevezte azt is, hogy a járvány megmutatta, Magyarországon a lakosság körülbelül egyharmada bizalmatlan bármilyen központi utasítással szemben, még akkor is, ha politikai konszenzus van mögötte.

Egyformán tanulságos a döntéshozóknak és az egyházi embereknek, hogy léteznek ilyen központi üzenetekkel elérhetetlen „zárványok” Magyarországon – tette hozzá.

Balog Zoltán beszélt a református egyház törvényeinek reformjáról, amelynek során létrejön egy olyan jogalkotási, jogértelmezési hierarchia, amelyben az egyház alkotmánytörvényének szellemében kell a többi törvényt meghozni, illetve alkalmazni.

Hozzátette: reményei szerint a következő zsinati ülésen a testület elfogadhatja majd az alkotmánytörvényt.

A református püspök kitért arra: a kormány szeptemberi döntésének értelmében legalább 30 százalékkal emelkedik a hitoktatók jövedelme.

Ugyancsak a kormány támogatásával lehetőség nyílik a lelkipásztorok jövedelemkiegészítésére. A támogatás differenciált, 60 százalékig terjedő jövedelemkiegészítést tesz lehetővé, és közelebb visz a lelkipásztori életpálya kialakításához – mondta.

Fontosnak nevezte, hogy a jövedelemkiegészítés ne „rövid távú osztozkodás” legyen.

A cél, hogy a négy egyházkerület egységesen, hosszú távra dolgozza ki a lelkészi életpályát, amelyben a kiszámíthatóság, az anyagi biztonság és az átláthatóság is fontos szerepet kap – tette hozzá Balog Zoltán.

Vannak, akik attól tartanak, hogy az állami pénzforrások elfogadása valamifajta lelki függéshez vezet a mindenkori kormányzattól. Ez azonban belső szabadság kérdése, a támogatást pedig úgy kell elfogadni, hogy „ez nekünk jár” – mondta. Magyarországon ugyanis – szemben a környező országokkal – nem volt teljes az egyházak kárpótlása a rendszerváltozás után. Úgynevezett funkcionális kárpótlás történt.

Az egyház visszakapta azt, „amivel szolgál”, így például az iskolákat, a szeretetintézményeket, de nem kapta vissza azokat a javait, amelyekkel meg tudná teremteni a szolgálat gazdasági alapját

- közölte.

Balog Zoltán szólt a felsőoktatási modellváltásról, az alapítványi fenntartásról és a felsőoktatásra fordítható források megkétszereződéséről. Ebből a református egyetem sem maradhat ki – jelentette ki. Ismertette: komoly tárgyaláson vannak túl a minisztériummal, de még nem állnak túl jól. A Károli Gáspár Református Egyetemen is szükséges az átalakítás a hatékonyabb működéshez – hangsúlyozta.

Megjegyezte: az egyetem a HVG felsőoktatási rangsora szerint a negyedik Magyarországon, ami jelentős eredmény.

Ugyanakkor az intézmény hiányossága, hogy nincs „lelki programja”, ezért erre külön rektorhelyettest neveztek ki Balla Péter teológiai professzor személyében – közölte. Fontosnak nevezte, hogy meg tudják szólítani egyházismereti órákkal, egyetemi lelkészséggel a hallgatókat, akik 90 százalékának nincs egyházi kötődése.

A zsinat lelkészi elnöke beszélt a romániai Királyhágómelléki Református Egyházkerület kárpótlásáról is, amely 30 éve nem történt meg, illetve azt is újra elvették az egyházaktól, amit korábban visszaadtak. Elmondta, a magyar egyház tiltakozó akciót is indított, és elérte, hogy az ügy bekerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának vallásszabadságról szóló jelentésébe.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kárpátaljai lelkészeknek nincs nyugdíjuk. Mint mondta, egy tízéves akció keretében tudta segíteni őket a magyarországi egyház, mostanra azonban elfogyott az erre fordítható összeg.

Balog Zoltán ezért arra kérte a lelkészeket, hogy jövedelemkiegészítésük tizedét ajánlják fel a kárpátaljai lelkészek nyugdíjára.

Borítókép: Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke beszédet mond A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban 2021. október 14-én.