2023.05.09. 11:22
Új vezérkari főnök: emelni kell a Magyar Honvédség harckészültségét
A Honvéd Vezérkar főnöke a harckészültség, a kiképzés és a gyakorlatok szintjének emelését nevezte kötelességének, hogy a Magyar Honvédség képes legyen arra, ha szükséges, Magyarország érdekében háborút vívjon – írja a MTI.
Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke
Forrás: MTI
Fotó: Illyés Tibor
Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az M1 aktuális csatornán kedd reggel az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.
Hozzátette: „egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni”. Ugyanakkor „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt” – jelentette ki.
Böröndi Gábor kijelentette: az orosz–ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz–ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. Szerinte „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat „fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni”, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére – közölte a vezérkar főnöke.
Kitért arra, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették. „Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül” – közölte. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha „belépünk egy eszkalációba, az 'zero game', annak nincs nyertese” – fejtette ki a vezérkari főnök.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. „Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat” – hangsúlyozta Böröndi Gábor.
Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, „élményszerűvé kell tenni a kiképzést”, ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.
Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, „ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie”. „Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében” – hangsúlyozta Böröndi Gábor.
Úgy fogalmazott: „a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett”. Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, „vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést”.
Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz–ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. Kiemelte, hogy „az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret”. Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni „a drónkultúrát” – közölte a vezérkar főnöke.
Azt mondta: „peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából”. Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert „ami már a határhoz érkezett”, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő „előrelátást” biztosít.
