2023.06.05. 16:25
Kevesebb a keresztény, több a muszlim és az ateista Németországban
Miközben kevesebb a keresztények száma, egyre több a muszlim és az ateista a Bertelsmann Alapítvány Vallásmonitor 2023 című tanulmánya szerint – írja a V4NA portál.
Hívők a duisburgi Merkez-mecsetben 2019. május 3-án, amikor a németországi muzulmánok a szent böjti hónapra, a ramadánra készülnek
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Sascha Steinbach
A tanulmány szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak 50 százaléka mondja magát kereszténynek. A válaszadók 88 százaléka katolikus vagy protestáns, míg a többiek az ortodox, a szabadkeresztény/pünkösdi vagy felekezet nélküli keresztényekhez tartoznak.
Fotó: Sascha Steinbach / Forrás: MTI/EPA
A második legnagyobb felekezet Németországban a muszlimoké 8,5 százalékkal. Az iszlám Németországban is sokszínű, és magában foglalja a szunnitákat, síitákat, alevitákat és felekezeten kívülieket.
Az iszlámot a hinduizmus (1,3 százalék), a buddhizmus (0,9 százalék) és a judaizmus (0,3 százalék) követi.
A németek több mint egyharmada (35,9 százalék) pedig nem tartja magát semmilyen vallási közösséghez tartozónak – ez egy nagy, társadalmilag releváns csoport.
A Vallásmonitor szerint ma sokan a hitüket magánügynek és személyes dolognak tekintik.
A hívők nagy része egyáltalán nem (25 százalék), vagy csak rendszertelenül (57 százalék) vesz részt a közösségi szertartásokon. A legtöbb ember Németországban csak „mérsékelt vallásosságot” él át. Azonban egyre nagyobb a szakadék a lakosság azon harmada között, amely nem kötődik a valláshoz, és az emberek szűkebb köre között, akiknek az élete erősen vallásos. Ide tartoznak különösen a szabadkeresztény/pünkösdi vagy szunnita vallású emberek.
A tanulmány alapvetően azt mutatja, hogy a vallási tolerancia szintje továbbra is magas – de a 2013-as Vallásmonitorhoz képest csökkent.
Például 93 százalék egyetért azzal az általános kijelentéssel, hogy mindenkinek meg kell adni a szabadságot arra, hogy megváltoztathassa vagy elhagyhassa a vallását. 80 százalék pedig azon a véleményen van, hogy az embereknek nyitottaknak kell lenniük más vallások iránt (ez az adat 2013-ban még 89 százalék volt).
Vegyes kép rajzolódik ki abban a kérdésben, hogy hogyan értékelik a vallási sokszínűséget: itt a lakosság egy-egy harmadra oszlik.
Vannak, akik a vallás pluralizálódását fenyegetésként, mások a társadalom gazdagodásaként érzékelik, és vannak, akiknek vegyesek az érzéseik ezzel kapcsolatban. Amint a felmérésből kiderül, a vallási sokszínűséghez való pozitív hozzáállás együtt jár a nagyobb személyközi bizalommal – ami a társadalmi kohézió fontos eszköze.
