2023.11.10. 05:34
António Guterres: Gáza a gyermekek temetőjévé válik
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban összedőlt lakóház romjai között keresnek túlélőket és áldozatokat palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Magazi menekülttáborban 2023. november 5-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Haiszam Imad
Macron a BBC-nek: Izraelnek abba kell hagynia Gáza bombázását
Izraelnek abba kell hagynia a Gázai övezet bombázását - mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken a francia elnök.
Emmanuel Macron a BBC által péntek este ismertetett interjúban úgy fogalmazott:
a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légitámadások "tényszerűen a civil lakosságot érik", és ezt semmi nem indokolhatja.
Macron szerint a bombatámadásokban csecsemők, nők, idős emberek halnak meg. Erre semmi ok, semmi jogosultság nincs, "éppen ezért arra szólítjuk fel Izraelt, hogy ezt fejezze be" - mondta a BBC-interjúban a francia elnök.
Hozzátette: a Párizsban e héten tartott nemzetközi békefórumon a résztvevő kormányok és szervezetek arra az egyértelmű véleményre jutottak, hogy az egyetlen lehetséges megoldást a hadműveletek humanitárius célú felfüggesztése, majd tűzszünet elrendelése jelentheti, mert így lehet megvédeni a civileket, "akiknek semmi közük a terroristákhoz".
A Hamász újabb rakétákat lőtt ki Izraelre
Megszólaltak a szirénák Tel-Avivban és a környező területeken, mivel a Hamász ismét rakétákat lőtt ki Izraelre.
Az eddigi értesülések szerint Tel-Avivban két civil nő szenvedett súlyos sérüléseket.
A hadsereg szerint október 7. óta mintegy 9500 rakétát, rakétát és drónt lőttek ki Izraelre Gázából és más frontokról. Hozzátették, hogy ezek közül 2000-et a légvédelem kilőtt, míg a gázából indított rakéták mintegy 12 százaléka palesztin területen csapódott be.
Az izraeli mentőszolgálat közölte, hogy csapatokat küldtek az érintett területekre.
Lezárja a rendőrség a palesztinpárti tüntetők elől London központját a háborús halottak emléknapjára
Lezárja a rendőrség a palesztinpárti tüntetők elől a háborús halottak emlékére rendezett hétvégi megemlékezések helyszíneit London központjában.
A Scotland Yard péntek esti figyelmeztetése szerint azonnal őrizetbe veszik a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetés résztvevői közül mindazokat, akik ezeken a helyszíneken – mindenekelőtt a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a kormányzati negyed közepén emelkedő Cenotaph környékén – próbálnak gyülekezni.
A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek elleni tiltakozásul eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira. November 11-én, az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulóján ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól. Másnap III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség koszorút helyez el a Cenotaph tövében, ezután a brit fegyveres erők több ezer veteránja tart felvonulást.
Az eddigi palesztinpárti tüntetéseken a menet minden alkalommal ugyanerre a helyszínre érkezett, a Scotland Yard azonban pénteken közölte, hogy a hétvégére kitiltotta az emlékmű szélesebb környékéről a demonstráció résztvevőit.
A szombati palesztinpárti tüntetés szervezői folyamatosan hangsúlyozzák, hogy tiszteletben tartják a megemlékező rendezvényeket, és a menet ezúttal messze elkerüli a belvárosi kormányzati negyedet, ehelyett a Temze túloldalán lévő amerikai nagykövetség elé vonul.
A londoni rendőrség azonban péntek esti felhívásában közölte, hogy az amerikai és az izraeli nagykövetség körül is lezár bizonyos utcákat.
A rendőrségre igen erőteljes nyomás nehezedett a szombati palesztinpárti tüntetések betiltása végett, Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy ennek jogi küszöbe rendkívül magas.
Suella Braverman belügyminiszter a The Times című konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásában megjelent írásában úgy fogalmazott: ez az álláspont „azt az érzetet kelti”, hogy a rendőrségi vezetők "kivételeznek" a palesztinpárti tüntetőkkel, és "jórészt szemet hunynak", amikor "a palesztinpárti népség" tanúsít agresszív, törvénysértő magatartást.
A cikkből hatalmas belpolitikai vihar támadt, péntekre kiderült ugyanis, hogy Braverman – a nyilvános miniszteri megnyilvánulásokat szabályozó protokollal ellentétesen – figyelmen kívül hagyta azokat a változtatásokat, amelyeket a miniszterelnöki hivatal kért a cikkben az írás megjelenése előtt.
Rishi Sunak miniszterelnökre mind erősebb nyomás nehezedik a belügyminiszter menesztésére, de Sunak egyelőre csak annyit közölt, hogy maradéktalanul bízik a belügyi tárca vezetőjében.
A norvég kormányfő szerint nem lehet tudni, hogyan végződik a háború Gázában
Jonas Gahr Störe norvég kormányfő mély pesszimizmusát fejezte ki a Gázában folyó háborúval kapcsolatban. A norvég NRK müsorszolgáltatónak adott interjújában azt mondta, nem lehet látni a konfliktus végét, és a Gázában lévő gyermekek szenvedésre is felhívta a figyelmet.
Ez olyan háború, amelyet szerintem nagyon erős katonai logikával vívnak, de anélkül, hogy világos politikai elképzelés lenne arról, hogyan kellene befejezni
– fogalmazott Störe csütörtök esti nyilatkozatában. Amikor pedig arról kérdezték, mit gondol arról, hogy Izrael a keskeny parti sávot bombázza, azt válaszolta:
Véleményünk szerint ez a nemzetközi háborús jog megsértése, ugyanis a civileknek joga van a védelemre.
Hozzátette, hogy a nemzetközi háborús jog minden megsértését el kell ítélni, de az, hogy háborús bűnöket követtek-e el, kérdéses, és erről bíróságoknak kell dönteniük. Störe hangsúlyozta, hogy a Hamász október 7-i támadásai borzalmas és igazságtalan terrorista támadások voltak civilek ellen, és Izraelnek joga van az önvédelemhez.
Ugyanakkor kérdéses, hogy Izrael gázai akciói hosszú távon hogyan adhatnak biztonságot az államnak.
Azok a gyerekek, akik túlélik ezt a gázai poklot, nem békélnek meg a jövőben
– mondta.
Norvégia a múltban közvetítői szerepet vállalt a közel-keleti konfliktusban. Az oslói egyezményt 1993-ban írták alá Washingtonban hosszas titkos tárgyalások eredményeként. Ám a konfliktus vége távoli cél maradt. Störe szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás, de naivitás lenne azt képzelni, hogy ez hamar bekövetkezhet. A norvég kormányfő elmondta, hogy nem lát okot az optimizmusra, és úgy gondolja, a helyzet csak romlani fog.
A zsidó történelem legrosszabb vezetője” – nekiment a New York Times Netanjahunak
Thomas Friedman a Mandiner szerint azt írja: minél előbb bukik meg Netanjahu kormánya, annál jobb. Az amerikai publicista az izraeli kormányfő egyik leghangosabb kritikusa, és legújabb cikkében egyenesen azt állítja, hogy Netanjahu miatt erősödött meg a Hamász.
Thomas Friedman, a New York Times publicistája Izraelben járt, és mint elmondta, megdöbbentette, amit ott tapasztalt.
A szerző leírása szerint Izrael most három nagy kihívással néz szembe: először is azzal, hogy az ellenségei megpróbálják elpusztítani. A második kihívás a szerző szerint az, hogy Izraelnek partnerekre van szüksége ehhez a küzdelemhez.
A publicista azt állítja: a zsidó állam csak akkor tudja megtartani a szövetségeseit, ha nyit a palesztinok felé és készen áll arra, hogy a kétállami megoldást keressen.
A harmadik kihívás: Benjamin Netanjahu.
Izrael történetének legrosszabb vezetője van hatalmon, talán ő az egész zsidó történelem legrosszabb vezetője
– állítja Thomas Friedman.
Ezerkétszáz bűncselekményt követtek el eddig Berlinben a gázai konfliktussal összefüggésben
A Hamász október 7-i támadása óta 1199 bűncselekményt regisztrált a berlini rendőrség a gázai konfliktussal összefüggésben. A bűncselekmények többsége kisebb jogsértés vagy anyagi károkozás:
az elkövetők politikai szlogeneket festettek házfalakra és ellenállást tanúsítottak a rendőrséggel szemben a tüntetéseken, szerepel a dpa hírügynökségnek eljuttatott hivatalos jelentésben.
Az épületkárok harmada palesztinpárti vagy Izrael-ellenes falfestések vagy graffitik, közte olyanok, amelyek szerint a palesztinok népirtás áldozatai.
A hatóságok 345 erőszakcselekményt regisztráltak, köztük a hatósággal való szembeszegülés 201 esetét és 50 támadó incidenst.
Ezek többsége a palesztin csoportok által szervezett megmozdulásokon történt. A rendőrség továbbá 93 gyűlöletkeltő, 21 kényszerítő és fenyegető incidenst is regisztrált.
A Hamász iszlamista terroriszervezet október 7-i támadása óta a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) a közel-keleti konfliktussal összefüggésben több mint 2600 bűncselekményt regisztrált országszerte.
Ezek a berlini esetekhez hasonlóan többnyire rongálás, gyűlöletkeltés és a rendőrökkel szembeni ellenállás esetei.
Így likvidáltak két Hamász-parancsnokot, aki részt vett a Nova fesztiválon történt mészárlásban
Az Izraeli Védelmi Erők megölt két Hamász-parancsnokot Gázában, írja a Magyar Nemzet. A szervezet vezetői részt vettek az október 7-i mészárlásban, amelyben 1400 izraeli civil gyilkoltak le a terroristák. Az akcióról videó is készült, amelyet az interneten tettek közzé.
UNRWA: több mint 100 ENSZ-dolgozó halt meg a háború kezdete óta, Izrael kórházakat bombáz
Már több mint 100 ENSZ-dolgozó halt meg munka közben a Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború kitörése óta, közölte Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője pénteken az X-en.
Le vagyok sújtva. Egy hónap alatt az UNRWA több mint 100 kollégájának halálát erősítették meg. Szülők, tanárok, ápolók, orvosok, segítők. Az UNRWA gyászol, a palesztinok gyászolnak, az izraeliek gyászolnak
– mondta Lazzarini, aki ismételten humanitárius tűzszünetre szólított fel.
Margaret Harris, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője pedig pénteken bejelentette, hogy
a Gázai övezet északi részében található Sifa kórház bombázás alatt áll és az övezetben már 20 kórház vált teljesen működésképtelenné.
Nem kaptunk még részletes tájékoztatást a helyzetről, de azt tudjuk hogy a Sifa kórház bombázás alatt áll
– közölte Harris, hozzátéve hogy a helyszínen tartózkodó munkatársaik nagyfokú erőszakról számoltak be.
A palesztin egészségügyi minisztérium szóvivője is megerősítette, hogy a kórházat izraeli légitámadás érte.
A Reuters hírügynökség pedig egy közösségi oldalakon megjelent videó hitelességét erősítette meg, amelyen a Sifa kórház területén több halott és sebesült, köztük számos gyermek is látható.
Az izraeli média pénteken számolt be arról, hogy az ország hadseregének különleges erői a Sifa Kórház körül tevékenykednek és harcolnak a terroristákkal.
Eközben tankok és a gyalogsági erők, valamint csapatszállító páncélosok közelítik meg a Sifát és más kórházakat a Gázaváros szívében zajló harcok előrehaladásával.
Az UNRWA közleménye szerint a háború kezdete óta 1,6 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben.
Az övezetben mintegy 2,3-2,4 millió ember él. António Guterres ENSZ-főtitkár pedig hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy
a hadműveletek nyomán Gáza nemsokára gyerekek temetőjévé válik.
Az EU további hat segélyt szállító repülőgépet indít Gázába
Az Európai Unió az elkövetkező napokban humanitárius légihídján keresztül hat újabb járatot indít a gázaiak megsegítésére - közölte pénteken az Európai Bizottság. Két járat az olaszországi Brindisiből pénteken és szombaton indul el 55 tonna, az EU által adományozott segéllyel.
A szállítmány mobil raktáregységet, hűtőket és más olyan cikkeket tartalmaz, amelyek növelik a humanitárius szervezetek kapacitását, hogy hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gázaiaknak.
Jövő héten további három járat indul Bukarestből, amelyek a Románia által adományozott sátrakat és matracokat szállítják.
Egy további repülőgép még ebben a hónapban indul a belgiumi Oostendéből, és az ENSZ-ügynökségek valamint más humanitárius partnerek szállítmányait szállítja. Ezekkel együtt, az elmúlt hetekben összesen 14, az EU által koordinált légi hídjárat indult, és több mint 550 tonna, a gázai lakosságnak szánt segélyt szállítottak Egyiptomba.
Az Európai Unió mindig is a palesztin nép legnagyobb nemzetközi adományozója volt. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a gázai nép humanitárius szükségleteinek kielégítése mellett. Ezért szervezünk több segélyjáratot, hogy minél több civilhez eljusson a segítség. Ugyanakkor dolgozunk kiegészítő útvonalakon, például tengeri humanitárius folyosó létrehozásán
– mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.
A szaúdi koronaherceg a gázai háború befejezésére szólított fel
A gázai háború befejezésére szólított fel pénteken Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg Rijádban.
Elítéljük a Gázai övezet elleni hadműveletet, a civilek ellen irányuló támadásokat és a nemzetközi jog megsértését a megszálló izraeli kormány részéről
– mondta a trónörökös a pénteken Rijádban tartott afrikai-szaúdi csúcstalálkozón.
Mohamed bin Szalmán továbbá a háború befejezésére és a palesztinok erőszakkal való kitelepítésének leállítására szólított fel.
Így ejtett túszokat a Hamász (videó)
Megdöbbentő videó látott napvilágot a Hamász terroristák kegyetlenségeiről. A most nyilvánosságra hozott felvételeken az látható, ahogy a Hamász fegyveresei izraeli civileket támadnak meg a Kissufim kibuc mellett – írja a Magyar Nemzet.
A videón jól látszik a terroristák kegyetlensége, megrángatják, levetkőztetik, megkötözik és meg is rugdossák a férfit, akit túszul ejtettek.
Kábítószer hatása alatt állhattak az Izraelt megtámadó terroristák
A Captagon nevű harci drog egyre népszerűbb a Közel-Keleten – írja az Origo. A Captagont az 1960-as években találták fel Németországban, ahol elsősorban figyelemzavaros, narkolepsziás személyek kezelésére és a központi idegrendszer stimulálására használták. A függőséget okozó, amfetamin típusú stimulánst jelenleg tömegesen gyártják Szíriában, népszerűsége pedig rohamosan nő a térségben.
Arra, hogy valószínűleg a Hamász terroristái is a Captagon nevű szer hatása alatt álltak az izraeli öldöklés alatt, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tartalékos katonája és a Misgav Intézet tudományos munkatársa, Jaír Ansbacher az Israel National News című lapnak adott interjújában hívta fel a figyelmet.
ENSZ-biztos: Izraelnek meg kell védenie a ciszjordániai palesztinokat
Izraelnek intézkedéseket kell tennie azért, hogy megvédje a megszállt Ciszjordániában élő palesztinokat – jelentette ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk pénteken.
Türk szerint legalább 176 palesztin, köztük 43 gyerek és egy nő vesztette életét az izraeli védelmi erők támadásaiban. Az idei évben a Hamász október 7-i tömeggyilkossága miatt kirobbant fegyveres konfliktust megelőzően is már rekordszámú palesztin halt meg az izraeli megszállás alatt álló területen.
Sürgősen arra kérem az izraeli hatóságokat, hogy azonnali intézkedésekkel tegyenek lépéseket a ciszjordániai palesztinok védelmének biztosítása érdekében, akik napi szinten válnak erőszak, bántalmazás letartóztatások, kilakoltatás, megfélemlítés és megszégyenítés célpontjává az izraeli fegyveres erők és telepesek részéről
– mondta Türk riportereknek Ammánban.
Fotó: Salvatore Di Nolfi / Forrás: MTI/EPA/Keystone
Ha Ciszjordániában is elszabadul az erőszak, akkor a megszállt terület a harcok harmadik frontjává válhat, a gázai és a libanoni mellett.
Izrael felelőssége annak garantálása, hogy minden erőszakos incidenst azonnali és hatékony kivizsgálás kövessen és a megfelelő jogorvoslat biztosított legyen az áldozatok számára
– mondta Türk, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan és veszélyes az effajta erőszak folytatódása, és ezzel Izrael nem tud eleget tenni számos nemzetközi emberi jogi törvény által meghatározott kötelezettségének.
A gázai kórházaknál harcol az izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg különleges erői a Gázai övezet nyugati részén található Sifa Kórház körül tevékenykednek - jelentette az izraeli média pénteken
Az izraeli csapatok csatákat vívnak az iszlamista terroristákkal a Sifa kórház környékén.
Az orvosi személyzet nem hagyja el a kórházat, nem hagyjuk sorsára a betegeket
– nyilatkozta a kórház igazgatója. Eközben tankok és a gyalogsági erők, valamint csapatszállító páncélosok közelítik meg a Sifát és más kórházakat a Gáza város szívében zajló harcok előrehaladásával.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
A hadsereg szóvivói közölték, hogy a katonaság a Sin Bet belbiztonsági szervezet útmutatásai alapján likvidálta a Hamász elit kommandós csapatának, a Nuhba több terroristáját, köztük olyanokat, akik részt vettek az október 7-i mészárlásban az övezet szomszédságában.
Gáza északi részén, Dzsabálíjában ölték meg közülük Ahmed Muszát, a Nuhba egyik vezetőjét, a Zikim laktanya, a Zikim kibuc és a Jiftah izraeli katonai-előőrs elleni Hamász-támadás parancsnokát.
Végeztek a Hamász északi hadosztálya mesterlövész egységének vezetőjével, Mohamed Kahlottal is. Tartalékosok egyik egysége csütörtök este megölt tizenkilenc, ellenük támadásra készülő Hamász-fegyverest, egy másik izraeli különítmény pedig megsemmisített egy konténert a tengerparton, amelyben mintegy húsz rakétavető volt.
Izraelben újabb, 21 éves katona elestét tudatták a hatóságok. A Gázai övezetben a szárazföldi csaták kezdete, október 28. óta 37 izraeli katona esett el.
Egy izraeli jelentés szerint néhány újságíró előre értesült arról, hogy mi fog történni Gázában
Az HonestReporting (Őszinte tudósítás) nevű médiát vizsgáló szervezet közzétett jelentése etikai aggályokra hívja fel a figyelmet az október 7-i, Izrael elleni támadás körülményeinek kapcsán. Az Izrael-barát médiafelügyeleti szerv a kiadott anyagában olyan esetekre is rávilágít, amikor neves hírcsatornáknak dolgozó operatőrök „véletlenül” a kora reggeli órákban érkeztek a határhoz, ami szerintük kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tudtak-e előre a támadásról.
A jelentés kiemel konkrét személyeket is. Hassan Eslaiah szabadúszó fotóriporter, a CNN-nek is dolgozott, és elsőként jelentkezett képanyaggal égő izraeli tankról és Izraelbe érkező terroristákról. Azóta letörölt X-bejegyzéseiben mindenféle sajtóigazolvány nélkül fotóztatta le magát az égő tank előtt.
Az Honest Reporting felhívja a figyelmet arra is, hogy
az Associated Press (AP), az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb hírügynöksége az adatbázisában szereplő fotóról utólag eltávolította a fotósok neveit.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Eddig 1,6 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a Gázai övezetben
Az UNRWA, az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete bejelentette, hogy a háború kezdete óta 1 600 000 ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben. Az övezetben mintegy 2,3-2,4 millió ember él.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön megbeszélést folytatott a ciszjordániai telepesek önkormányzati vezetőivel. Tanácskozásukon részt vettek a háborús kabinet tagjai, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője is.
Van egy maroknyi szélsőséges, akik nem képviselik az ott élő közösségeket, és nagy károkat okoznak Izrael államnak
– mondta a miniszterelnök utalva a ciszjordániai palesztinok helyzetére, ahol a háború kitörése óta fokozódtak a telepesek palesztinok ellen elkövetett atrocitásai, melyeket az Egyesült Államok is elítélt.
Iráni külügyminiszter: elkerülhetetlen a harcok kiszélesedése
Az Izrael és a Hamász közti fegyveres konfliktus kiszélesedése elkerülhetetlen – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter csütörtök este.
A Gáza civil negyedei ellen indított támadások kiszélesedése miatt a háború további terjedése elkerülhetetlen – mondta Amirabdollahián a Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyből az iráni állami televízió közölt részleteket.
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA
Az Egyesült Államok és szövetségesei korábban többször is figyelmeztették Iránt és az általa támogatott szereplőket a térségben, hogy ne avatkozzanak bele a gázai konfliktusba.
A harcok kezdete óta több mint tízezer ember halt meg a Gázai övezetben, melyet a Hamász október 7-ei mészárlása indított el, amikor legalább 1400 izraeli életét kioltották.
Erdogan: Törökország kész befogadni sebesült palesztinokat
Törökország megtette a szükséges előkészületeket sebesült palesztinok és krónikus betegségben szenvedő gázaiak kórházi ellátásának érdekében – közölte pénteken a török elnök Ankarában.
Törökország fokozza az Izraelre helyezett nyomást a sebesült palesztinok evakuálása érdekében
– közölte újságírók előtt Recep Tayyip Erdogan üzbegisztáni útja után Ankarába visszatérve.
Fotó: Necati Savas / Forrás: MTI/EPA
A török elnök hangsúlyozta:
a török kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy a Gázai övezetbe más országokkal együttműködve mentőket, élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat juttassanak be.
Erdogan hozzátette: Antony Blinken amerikai külügyminiszter ankarai látogatása során megvitatták a Gázába naponta beengedett segélykamionok számának legalább 500-ra emelését.
Az amerikai diplomata "pozitívan állt" a segélyszállítmányok kérdéshez Hakan Fidan török külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén - mutatott rá az államfő.
Izrael válaszcsapást mért egy szíriai szervezetre
Az izraeli hadsereg (IDF) pénteken válaszcsapást mért arra a szíriai szervezetre, amelyik tegnap pilóta nélküli légi járművel (UAV) intézett támadást egy iskola ellen a dél-izraeli Eilatban - közölte az IDF péntek reggel.
„Az IDF teljes mértékben a szíriai rezsimet tekinti felelősnek minden olyan terrorcselekményért, amelyet területükről indítanak” – áll a közleményben, amelyben leszögezik, hogy „az IDF bármilyen, Izrael területét érintő erőszakos megmozdulással szemben keményen fog fellépni.”
Csütörtökön egy ismeretlen eredetű drón megrongált egy iskolát a tengerparti Eilatban, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Ülősztrájkkal követeltek tűzszünetet tüntetők a The New York Times székházában (videó)
Tüntetők elfoglalták a The New York Times (NYT) című amerikai napilap székházának előterét csütörtökön, és azonnali tűzszünetet követeltek Izrael és a Hamász között, azzal vádolva a médiát, hogy elfogult Izrael irányába.
Manhattan belvárosában az utóbbi időben megszaporodtak az esti órákban tartott, az izraeli támadásokat bíráló tüntetések. Helyi idő szerint csütörtökön nagyjából délután 5 órakor a magát Writers Blocnak nevező csoport tagjai által vezetett tüntetők kisebb csoportja elfoglalta a NYT előterét, ahol transzparensekkel követeltek tűzszünetet.
Körülbelül egy órán át tartózkodtak a helyszínen, felolvasták több ezer palesztin nevét, köztük majdnem negyven újságíróét, akik a harcokban életüket vesztették. Ezután szétszórták a Timest kifigurázó gunyoros folyóirat, a The New York War Crimes számait, amelyben népirtásban való bűnrészességgel vádolták meg a médiát, és felszólították a lap szerkesztőbizottságát, hogy nyilvánosan kérjenek tűzszünetet.
A helyszínen készült fotókból kiderül, hogy a székház ajtajaira a hazugság szót festették. A lap vállalati biztonságért felelős vezetője a személyzetnek küldött e-mailjében a tüntetést békésnek nevezte, kiemelve, hogy a bejáratok nincsenek lezárva.
Montrealban zsidó felekezeti iskolákat értek lövések (videó)
Két montreali zsidó iskola ajtaján találtak golyó ütötte lyukakat csütörtök reggel - közölte a rendőrség az AFP francia hírügynökséggel. A nyomozás első adatai szerint az épületekre éjszaka közepén lőttek, amikor az intézmények üresek voltak – számoltak be a hatóságok.
Szeretnék nagyon egyértelmű lenni. A leghatározottabban elítéljük ezt az antiszemita erőszakot
– reagált Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki antiszemitizmus és az muzulmánellenesség „ijesztő” növekedéséről beszélt.
Nem sokkal később François Legault, Québec miniszterelnöke „nyugalomra szólított fel” a francia nyelvű tartományban növekvő feszültségek miatt. Kedden két Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógára Montreal nyugati szigetén, kisebb károkat okozva az épületben, de személyi sérülés nem történt. Szerdán két, magát Izrael- és palesztinbarátnak valló diákcsoport csapott össze a Concordia Egyetemen, három embert megsebesítve – közölte az egyetem.
A rendőrségnek kellett beavatkoznia, egy nőt pedig letartóztattak testi sértésért. Az interneten közzétett horogkeresztekről és gyűlöletkeltésről is beszámolt az intézmény, amely "a megfélemlítési cselekmények aggasztó növekedését" említi az elmúlt napokban.
A rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy megerősíti a biztonsági intézkedéseket az imahelyek és az iskolák körül.
A zsidó közösséget, amelynek közel 300 éves történelme van Québecben, támadás éri
– ítélte el sajtótájékoztatón Yair Szlak, a CJA Szövetség elnevezésű zsidó szervezet elnöke. „Ami itt történik, az elfogadhatatlan” - tette hozzá.
A québeci miniszterelnök „felszólította a rendőrséget”, hogy próbálja megnyugtatni a lakosságot, és nem zárta ki a közel-keleti konfliktusra válaszul szervezett gyűlések betiltásának lehetőségét.
Palesztinpártiakért fordult bírósághoz a Soros-szervezet
Miután Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetést rendezni, és ezt a jövőben se fogják engedélyezni, a rendőrség betiltott egy újabb palesztinbarát demonstrációt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű Soros-szervezet azonban a bírósághoz fordult, mert szerintük – ahogyan azt Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa nyilatkozta – „a feszült világpolitikai helyzetben valóban járhat bizonyos biztonsági kockázatokkal egy ilyen demonstráció megrendezése, de önmagában ez nem ok annak megtiltására”.
Fotó: Riccardo Antimiani / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Földi László nemzetbiztonsági szakértő közölte:
ezek a szervezetek olyan értelemben nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek, hogy gyakorlatilag a tevékenységük a belső izgatásra, a társadalom normalitásának a megkérdőjelezésére és ezen keresztül az emberek biztonságérzetének a megkérdőjelezésére, csökkentésére törekszenek.
A Hamász terroristái által elkövetett embertelen cselekedeteknek már több ezer halottja van.
A palesztinpárti tüntetések ezért erkölcsileg és morálisan is teljesen elfogadhatatlanok, a zsidó–keresztény kultúrán alapuló Európában ezek megengedhetetlenek, valamint a keresztény kultúra ellen valók, ez utóbbi pedig már alaptörvény-ellenesnek minősíthető.
A rendőrség az alaptörvény vonatkozó cikkelyének megfelelően járt el, miszerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
A Hamász terrorszervezet vezetői luxusban élnek Katarban (videó)
Míg Gáza lakossága szegénységben él, és a Hamász terrortámadásának köszönhetően háborúban áll Izraellel, addig a terrorszervezet vezetői luxusban élnek Katarban.
Izraeli tisztviselők szerint a Hamász vezetői több milliárd dollárt halmoztak fel – írja a Magyar Nemzet.
A Hamász főnökei, Khaled Mashaal és Ismail Haniyeh egyenként 4 milliárd dollárral, a politikai iroda vezetője, Mousa Abu Marzouk pedig 3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
A terrorcsoport a becslések szerint évente több mint 1 milliárd dollárt keres egy olyan globális hálózaton, amely magában foglalja a kriptovalutákat, az ingatlanokat, a törvényes üzleteket, valamint a gázai lakosok megadóztatását és zsarolását. A pénzügyi manőverezés a Hamászt a világ egyik leggazdagabb terrorszervezetévé tette.
Az amerikaiak közel fele tartja Izraelt szövetséges országnak
Az amerikaiak a fegyveres konfliktus kirobbanása óta növekvő arányban tartják Izraelt az Egyesült Államok szövetségesének, ugyanakkor négytized szerint az izraeli katonai válaszcsapás túl messzire ment – derül ki egy friss országos közvélemény-kutatásból.
Az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató intézet november 2-6. között készült felmérése alapján az amerikai lakosság 44 százaléka Izraelt szövetségesnek tekinti, amely értékeket és érdekeket tekintve az Egyesült Államokkal egy oldalon szerepel. Augusztusban a megkérdezettek még kevesebb, mint harmada gondolta így.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az amerikaiak kevéssel több, mint harmada (36 százalék) tartja fontosnak Izrael ellátását katonai eszközökkel, miközben az emberek 40 százaléka szerint Izrael katonai válaszcsapása „túl messzire” ment. Politikai meggyőződéstől függően nagy különbségek mutatkoznak, ugyanis miközben a demokrata párti szavazók 58 százaléka tartja túlzottnak az izraeli fellépést, azt a republikánusoknak csak 18 százaléka látja így.
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA
Arra a kérdésre, hogy mennyire fogadják el Joe Biden elnök izraeli-palesztin válságban követett politikáját a válaszadók 63 százaléka elutasítását fejezte ki, és 34 százaléka nyilatkozott támogatásáról, ami elmarad Joe Biden elnöki munkájának alacsony szinten álló támogatottságától is. A demokrata szavazók pontosan fele fogadja el az elnök közel-keleti politikáját.
A közvéleménykutatásból az is kiderül, hogy az amerikaiak 52 százaléka aggódik amiatt, hogy a katonai konfliktus nyomán az Egyesült Államokon belül növekszik az antiszemitizmus, és 43 százalékát aggasztja az iszlám hívőkkel szembeni előítéletek növekedése.
Ez történt csütörtökön:
