Lukasenka: megérettek a feltételek az orosz-ukrán béketárgyalások megkezdéséhez

Aljakszandr Lukasenka: a Fehéroroszország elleni fenyegetések igazolják a nukleáris elrettentés koncepcióját

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére - jelentette ki csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő. 

 Állítását a fehérorosz ellenzék vezetői nevetségesnek minősítették.  

A csütörtöki ülésen Ivan Tertel, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) vezetője azt mondta, hogy a NATO-tag Litvániából drónokat indítottak Minszk ellen, de a szolgálat meghiúsította a támadásokat.

Tertel közölte továbbá, hogy a fehérorosz biztonsági szervek naponta akadályozzák meg, hogy Ukrajnából fegyvereket csempésszenek be Fehéroroszországba "terrortámadások és szabotázsakciók végrehajtásának céljából". 

Lukasenka szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint "új feladata van: "a nukleáris elrettentés". 

"Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak" - idézte az államfőt a Belta állami hírügynökség.

Kreml: nem befolyásolják az orosz célok elérését az amerikai ATACMS rakéták

Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.

– hangsúlyozta Peszkov.

Rámutatott, hogy a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.

„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.

Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az összesítés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer halottat és súlyos sebesültet veszített. A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, három páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró, valamint hat amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 200 drónt.

Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának, hogy az ukrán hatóságok megkezdték a stratégiai vállalatok és tudományos intézmények nyugat-ukrajnai területre evakuálását Harkiv városából, a szakemberekkel együtt. Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Zsoldosok Ukrajnában

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy jelenleg több mint 3100 külföldi „zsoldos” harcol Ukrajna oldalán, akik főként az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból és Georgiából érkeztek. A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.

Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt. A vádlottak az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács tagjaiként támogatták az úgynevezett „terrorellenes művelet” végrehajtásáról szóló döntést, és részt vettek annak irányításában is.

– áll az SZK közleményében.

A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről.

Kormányzók: orosz támadások Donyeck és Harkiv térségében

A kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő településeket lőtt ágyúval az orosz hadsereg csütörtök délután, a támadásban legalább négy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg csütörtökön támadást intézett a Kupjanszk melletti Novooszinove település ellen, aminek következtében egy 70 és egy 73 éves nő megsebesült. Hozzátette, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők mintegy 15 települést ágyúztak a régióban.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy az elmúlt nap folyamán az oroszok hat támadást hajtottak végre a régió ellen: drónokkal támadtak, és légicsapást hajtottak végre Sztepanyivka település és környéke ellen.

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SSO) arról számoltak be közösségi oldalaikon, hogy a rakéta- és tüzérségi egységgel együttműködve megsemmisítettek egy Buk-M1 típusú orosz légvédelmi rakétarendszert a „frontvonal egyik legforróbb pontján”. A helyszínt közelebbről nem nevezték meg. A közlemény szerint a Buk éppen tüzelésre készült, de miután eltalálták, egyetlen rakétát sem tudott kilőni.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 463 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) bejelentette, hogy munkatársai büntetőeljárást folytatnak a dél-ukrajnai Mikolajivban történt, áldozatokat követelő lőszerrobbanás körülményeinek tisztázására. Az előzetes információk szerint egy autóparkolóban történt a robbanás, miközben katonák lőszereket rakodtak át egyik járműről a másikra. A robbanásban két katona meghalt, további kettő pedig megsérült. A detonáció epicentrumának közelében lévő autók is kigyulladtak. A tűz oltása közben újabb robbanás történt, amelyben a kiérkező mentők közül öten megsérültek.

Az előzetes vizsgálat szerint emberi gondatlanság okozta a tragédiát. A DBR a fegyverkezelési szabályok megsértése miatt indított büntetőeljárást.

Aljakszandr Lukasenka: megérettek a feltételek az orosz-ukrán béketárgyalások megkezdéséhez

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez.

A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte.

A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint „apokalipszis” következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.

Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.

A fehérorosz vezető arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata. Ennek kapcsán elmondta, több fehérorosz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik.

Hangsúlyozta, hogy 

A hírügynökségek egyben azt is idézték Lukasenkától, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Fehéroroszország részéről. Lukasenka kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.

Kormányzó: a kritikus infrastrukturát támadták az orosz erők Cserkasziban

Kritikus infrastrukturális létesítményt rongált meg egy orosz légitámadás, és hat embert megsebesült a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében csütörtökön – közölte a régió kormányzója a Telegramon.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijevben találkozott Jeremy Hunt brit pénzügyminiszterrel, akit az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítására buzdított, egyben pedig megköszönte a brit kormány e héten bejelentett védelmi segítségnyújtását.

„Nagyon fontos bővíteni a szankciókat, és megakadályozni, hogy Oroszország megkerülhesse őket” – szögezte le az ukrán elnök.

Kárpátalján vadásszák a hadköteles férfiakat

A brutális embervadászat ugyanis akkora méreteket öltött, hogy már az sem számít, ha valaki rokkant vagy éppen nincs egy lába, a frontszolgálatra így is alkalmasnak találják. Csak a gazdagok és a politikusok gyermekei menekülhetnek meg, jó részüket még a háború kitörése előtt nyugatra küldték. Akik maradtak, azok pedig zsíros, állami védettséggel járó állásokat kaptak, ami magába foglalja a katonai felmentést is – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint belső-ukrajnai toborzókat küldtek Kárpátaljára. Helyi információk szerint a maszkos, fegyveres kommandósok Lembergből, Galícia fővárosából, az ukrán sovinizmus fellegvárából érkeztek, hogy begyűjtsék áldozataikat.

A fegyveresek Ungvár korzóit is megszállták, ahol sok esetben nők siettek a férfiak védelmére:

Ezt követően éttermekbe és a bárokba is betörtek a katonák, hogy onnan gyűjtsék össze a férfiakat:

Egymilliárd dolláros katonai csomaggal indultak újra az amerikai szállítások Ukrajna számára

Az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden elnök aláírta a Kongresszus által elfogadott 60,8 milliárd dollárról szóló – az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó –nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.

 – fogalmaz a külügyminisztérium közleménye.

A rendszeres amerikai fegyverszállítások és biztonsági segítségnyújtás 2023 vége óta szünetelt, amikor elfogyott az erre a célra a Kongresszus által korábban jóváhagyott költségvetési keret.

Szigorúbb szabályok

Az ukrán kormány jóváhagyta azokat a szabályokat, amelyek értelmében katonai korú férfiak számára csak az országon belül lehet útlevelet kiállítani. Ez a mozgósítási szabályok további szigorítását jelenti, miután Dmitro Kuleba külügyminiszter bírálta a külföldön tartózkodókat a szolgálat elmulasztása miatt.

Orosz vétó

Oroszország megvétózta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot az ENSZ-ben, amely felszólítja az országokat, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési versenyt a világűrben.

A Biztonsági Tanács szavazását követően az Egyesült Államok azt sugallta, hogy Oroszország „bizonyára titkol valamit”, miután már megvádolta Moszkvát egy űralapú műholdellenes nukleáris fegyver kifejlesztésével. Oroszország tagadta és viccnek nevezte a vádakat.

Hat hónap lemaradásban

Napi videójában az ukrán elnök köszönetet mondott minden amerikainak, aki támogatásával vagy munkájával hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna mielőbb megkapja a számára szükséges katonai felszerelést.

„Mindent megteszünk, hogy kompenzáljuk azt a hat hónapot, amely viták és kétségek között telt el. Meg kell fordítanunk a kezdeményezést a fronton és ellensúlyozni mindazt, amit az oroszoknak sikerült ez idő alatt elérniük” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 4561 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4822 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán: