2025.01.05. 15:32
Szánthó Miklós: Magyar Péter pancserpuccs-kísérletet csinál
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint világos, hogy mi lesz a tét 2026-ban.
Forrás: Szánthó Miklós facebook oldala
Az akció célja pusztán a hangulatkeltés, a demoralizálás, a szuverenista kormány legitimitásának kommunikációs aláásása – mondhatnánk, hogy egy külföldi megbízásból tevékenykedő reklámügynök pancserpuccs-kísérlete. Ha jogilag, pláne politikailag nem is fog nyilvánvalóan célt érni, előrevetíti, hogy a '26-os választásokig hátralévő időszak is a globalisták és szuverenisták küzdelméről fog szólni. A tét is világos: vagy egy, kizárólag Magyarország érdekét néző és annak stratégiai autonómiáját megóvni szándékozó kabinet – vagy azt kibuktatva a hatalomból egy, a legfőbb kérdésekben a nyugati globalista elit kívánságait követő, egyebekben meg trendi-fancy módon jóemberkedő komprádorkormány – írta Facebook-bejegyzésében Szánthó Miklós annak kapcsán, hogy Magyar Péter előrehozott választásokat követel, sőt aTisza Párt elnöke már azt is tudni véli, hogy pontosan mikor lesz az - vette észre a Magyar Nemzet.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint az már évek óta nyilvánvaló, hogy a mai világ fő politikai törésvonala globalisták és szuverenisták között húzódik. Mint írja, globalisták azok, akik valamilyen nemzetközibb kormányzást szeretnének, s ennek érdekében folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiszervezzék a döntéshozatalt helyi szintről föderális (pl. uniós, ENSZ-es) szintre .
A szuverenisták ezzel szemben azok, akik a demokrácia szabályai szerint a döntési hatásköröket a néphez legközelebbi, helyi-nemzeti szinten akarják tartani.
A globalisták uralják a párhuzamos struktúrákat
Mivel a fő nemzetközi intézményrendszereket és a párhuzamos politikai struktúrákat (NGO-k, mainstream média, akadémiai szektor stb.) a globalisták uralják, ezeket is arra használják fel, hogy a legváltozatosabb eszközökkel – általában a liberális demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság nevében – aláássák azon szuverenista erők legitimitását, melyek egy országban hatalmon vannak – írta. Hozzátette:
a magyar belpolitika elmúlt 14-15 évének harcai ebből a dimenzióból érthetőek meg igazából – akár globális pénzügyi vagy migrációs válságról, akár genderőrületről, járványkezelésről vagy ukrajnai háborúról van szó.
Mint kifejti, 2010 óta van egy szuverenista kormány, mely nem akar több hatáskörről lemondani az Unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó kultúretikai elvárásainak és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatok részéről.
A teljes cikkért KATTINTSON.
