2 órája
Ukrajna csatlakozása kiélezné az Európai Unión belüli feszültségeket
Geopolitikai zűrzavart okozna, elkerülhetetlenül keletre mozdítaná az EU hatalmi súlypontját Ukrajna uniós csatlakozása az Európai Unióhoz, ugyankkor a felvételre váró államok számára sem lenne jó üzenet – írja a Magyar Nemzet az ukrán csatlakozás hatásairól szóló cikksorozatának befejező részében, amelyben arra is rávilágít, hogy északkelti szomszédunknak egyelőre semmilyen esélye nincs a NATO-tagságra.
A jelenleg háborúban levő Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz számos kérdést felvet
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Teljesen kiszámíthatatlanná tenné az Európai Unió bővítési folyamatait, ha az Európai Bizottság álláspontjának megfelelően geopolitikai szempontokat vennének figyelembe Ukrajna csatlakozásánál. Ugyanis míg például a már hosszabb ideje tagjelölti státusban lévő balkáni államokban – Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, valamint Albániában – jelentős modernizációs folyamatok zajlottak, Ukrajnában ez nem ment végbe, inkább visszalépés történt – írja az Ukrajna csatalkozásáról szóló cikksorozatának befejező részébenMagyar Nemzet.
Mégis, míg előbbi országokat politikai okokból hátrébb sorolják, utóbbit előléptetik a csatlakozási folyamatokban. Jó tudni: ha a hat balkáni ország teljesíti a rájuk szabott rendkívül szigorú növekedési feltételeket, összesen kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatást és négymilliárd euró kedvezményes hitelt kaphat, miközben Ukrajna csupán másfél év alatt 82 milliárd euróhoz jutott. A különbség azzal együtt is nyilvánvaló, hogy Ukrajna háborúban áll.
Ukrajna csatlakozása keletre mozdítaná az unió hatalmi súlypontját
A cikk szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Ukrajna uniós tagsága elkerülhetetlenül keletre mozdítaná az EU hatalmi súlypontját. Amint azt a Politico egy átfogó elemzésben megállapította, az orosz támadás óta a keleti, különösen a lengyel és a balti álláspontok korábban sosem látott mértékben határozták meg az unió irányvonalát, ezt pedig csak fokozná Kijev csatlakozása. Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet vezető kutatója is úgy véli, hogy
Ukrajna tagságával folytatódna az EU-ban tapasztalható keleti irányú eltolódás folyamata, ami pedig növelné a feszültséget a szövetségen belül.
Ukrajna csatlakozása: megosztó téma
A cikk szintén fontos körülményként említi azt, hogy a nagyobb, meghatározó EU-országokban megosztó téma Ukrajna csatlakozása.
Németországban például a pártszimpátiájuk alapján döntik el az emberek, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról és Dániában sem teljesen egyértelmű a lakosság hozzáállása. Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában pedig már korábban bebizonyosodott, hogy a bővítés általában véve népszerűtlen ügy.
Azokban az államokban, ahol a háború kitörése csökkentette a társadalom ellenérzését Ukrajna csatlakozásával szemben, a fegyveres harcok végével az emberek többsége feltehetően újból ellenzi majd, hogy a rendkívül elmaradott ország a más tagállamokra nézve kötelező feltételek teljesítése nélkül váljon az EU tagjává.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy egyre több európai államban – köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Csehországban – a polgárok áldozatvállalási hajlandósága kimerülőben van, még az ukrán újjáépítéssel kapcsolatban is. Az adakozási kedv apadásának az az oka, hogy az európai gazdaság jelenleg finoman szólva sincs felfutó ágban, évtizedes kitekintésben a versenytársakhoz képest visszaesés tapasztalható.
Miért esélytelen Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, milyen kockázatot jelentenek a fegyverek, amelyek az ukrán hadsereghez kerültek az elmúlt években – erről is olvashat a Magyar Nemzet cikksorozatának összegző cikkében.
