Ukrán csatlakozás: károsan hatna az unió mezőgazdaságára

Ha Ukrajna belépne a „klubba”, vagyis az Európai Unióba, annak komoly politikai következményei lennének: átalakulnának a szavazati viszonyok az Európai Parlamentben és a Bizottságban, az EU egésze pedig könnyen belesodródhatna egy Oroszország elleni háborúba, mivel az unió alapszerződése szerint egy megtámadott tagállamot segíteni kell. Cikksorozata legutóbbi részében ezt járta körbe a lap, de korábban részletezte Ukrajna eddig megtett útját az integráció felé, s azt, hogy északkeleti szomszédunk hogyan áll a jogállam dolgában. Ezúttal azt részletezi, milyen gazdasági hatásai lennének az ukrán csatlakozásnak.

Káosz szinte mindenhol

Kezdjük azzal, milyen helyzetben van az ottani gazdaság! Ukrajna kiváló adottságokkal rendelkezett a háború előtt: a mezőgazdaságon belül a növénytermesztés, a gabonatermesztés Európa élmezőnyébe tartozott. Mindemellett az ipari termelés is kiemelkedően fontos volt, elsősorban az acélgyártás és a nehézipari ágazatok számítottak sikeresnek – hangsúlyozta a lap. Jelentősnek volt mondható az élelmiszer-feldolgozóipar is, ahol elsősorban a cukor és az étolaj jelentette a legfontosabb termékeket. Az ország ásványkincsekben gazdag: a szénbányászat, földgáz- és kőolaj-kitermelés egyaránt számottevő, emellett az európai energia-infrastruktúra fontos részei voltak azok a gáz- és olajvezetékek, amelyek Közép-Európát és Oroszországot kötötték össze.

Ukrajna 2021-ben az Európai Unió tizenhetedik legnagyobb exportpartnere volt. Ez azt jelentette, hogy az összes uniós kivitel 1,3 százaléka ment az országba. Emellett Ukrajna az EU 15. legnagyobb importpartnerének számított abban az évben, azaz az összes uniós import 1,1 százalékáért felelt. 2015-től a kereskedelmi volumen növekedése folyamatos volt, és különösen az élelmiszerek terén volt kiemelkedő északkeleti szomszédunk szerepe. Ukrajna 5,3 százalékos részesedéssel az unió élelmiszerpiacán a negyedik legnagyobb szereplő volt az invázió előtti évben.

Brutális veszteségek, de csoda a földeken

A Magyar Nemzet cikke megjegyzi, háború azonban súlyos csapást mért ezekre a pozíciókra. Az ország egy év alatt a bruttó nemzeti termék harmadát veszítette el. A Világbank szerint a szegénységi ráta 5,5 százalékról 24,2 százalékra nőtt 2022-ben és az adatok valószínűleg azóta is romlottak. A harcok első évében hétmillióra emelkedett a szegénységbe taszított emberek száma.

A háború jelentősen megnehezítette a mezőgazdasági munkákat: a munkaerő nagy része behívót kapott vagy elmenekült. A frontvonalak közelében húzódó földeket képtelenség megművelni, márpedig a front hossza a konfliktus egyes szakaszaiban az 1500 kilométert is meghaladta, vagyis jelentős területek érintettek. A nehezített pálya ellenére a 2023-2024-es pénzügyi évben Ukrajna 57,5 millió tonna gabonát tudott exportálni. Összehasonlításul: a háború előtti években ez a szám átlagban 60 millió tonna fölött alakult. Mindez úgy sikerült, hogy a termőterületek terményenként átlag 20-40 százalékkal csökkentek, ami mindenképpen figyelemre méltó eredmény.

Felzárkóztatás? De kinek a pénzéből?

Amennyiben az EU komolyan gondolja Ukrajna felvételét, akkor a felzárkóztatás és az újjáépítés súlyos költségeket róhat a tagállamokra – magyarázza a Magyar Nemzet. Az ukrán gazdaság helyreállítása számos kihívással jár, mivel annak egyes szektorai már a háború előtt is rossz állapotban voltak. Az alacsony termelékenység, a modernizáció elmaradása, az energiafelhasználás optimalizálása, valamint az államapparátus korruptsága és elmaradottsága egyenként is óriási kihívást jelentett volna.

Irdatlan összegekre lenne szükség

Egy kiszivárgott számítás szerint Ukrajna integrálása az EU-ba 186 milliárd euróba kerülhetne hétéves időtávon, ha az országba áramló uniós források összegét nézzük. Ezekből 96,5 milliárd az agrár-, míg 61 milliárd a kohéziós forrásokból érkezne. Ráadásul az EU már eddig is komoly erőforrásokat fektetett be Ukrajnában. 

Az uniós és a magyar gazdaságra gyakorolt hatások

Ukrajna csatlakozása az EU-hoz különösen érzékenyen érinthetné a mezőgazdaságban jelentős érdekeltséggel rendelkező tagországokat, köztük Magyarországot. Az európai termőföld negyedének – és e mellé a kimagaslóan termékeny talajnak – birtokában Ukrajna megtörheti a jelenlegi Közös Agrárpolitikát, amely a támogatásokat a termőföld méretével arányosan osztja szét.

A lap figyelmeztet, hogy felmerül egy mérethatékonysági szempont is: az ukrán mezőgazdasági területek kiterjedése meghaladja egész Olaszországét, ezer hektáros egy átlagos gazdaság, szemben a 16 hektáros EU-középértékkel. Mindez ellehetetlenítené a jelenlegi keretrendszer további működését, miközben annak módosítása a gazdák felháborodását válthatja ki. Csatlakozásával Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, így a többi gazdálkodónak vagy alacsonyabb kifizetésekkel kellene beérnie, vagy jelentősen növelni kellene a mezőgazdasági költségvetést. Ráadásul az ukrán agrárgazdaságok fejlettsége alacsony, kevésbé veszik komolyan az élelmiszer-biztonságot, az EU viszont elkötelezett a GMO-mentesség mellett.

A lengyelek oda is csaptak

Az olcsó és kevésbé jó minőségű ukrajnai mezőgazdasági áruk dömpingje miatt Lengyelország már 2023 tavaszán fellépett az Európába vámmentesen beáramló ukrán gabona ellen, hogy a helyi gazdáknak okozott károkat enyhítse. Az egyoldalú importtilalmat Magyarország is rövidesen alkalmazni kezdte, Szlovákiával és Bulgáriával karöltve. Ötödik országként Románia is az Európai Bizottság fellépését kérte az ügyben. Miután kiálltak a belső piac védelmében, az elszenvedett károkat az EU is elismerte és 100 millió euróval támogatta az öt frontországot, melyből Magyarországnak 16 millió euró jutott.

Az ukrán gabona körüli problémák ráadásul nem csak a minőség kérdéséből fakadnak, Ukrajnában több száz kereskedőcéggel szemben indult nyomozás. Az országból Európába érkező gabona szállítását adócsaló cégek végezhették, ezáltal több tízmillió dolláros károkat okozva. A feketén érkező gabonával egymás közt kereskedtek proxyvállalatok, mellőzve a megfelelő dokumentációt, hogy a hivatalos szervek ne tudják nyomon követni tevékenységüket.

A teljes cikket itt olvashatja el.