Ezeket a csatlakozási kritériumokat kell teljesítenie Ukrajnának az EU-tagsághoz

Orbán Viktor a csütörtöki európai uniós csúcsot követően kijelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. Nemhiába döntött így a magyar kormányfő: az ukrán EU-tagságnak hat általános kritériuma van, és ezek alapján az Európai Bizottság hét konkrét lépés teljesítését határozta meg az országnak 2022-ben – ezeket a feltételeket nem, vagy csak hiányosan teljesítette Ukrajna. A Tényellenőr elemzésében sorra vette, melyek azok a pontok, amelyeket a háborúban álló országnak teljesítenie kell az uniós integrációhoz.

Ezeknek a csatlakozási kritériumoknak kell megfelelnie Ukrajnának

Az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz egy sor követelményt kell teljesítenie a tagjelölt országnak. Ezek a feltételek, más néven a koppenhágai kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.

A dokumentum B pontja hat általános kritériumot (négy politikai: demokrácia, közigazgatási reform, jogállam, alapvető jogok; két gazdasági: működő piacgazdaság és képesség az EU-n belüli versenyképességi és piaci nyomás kezelésére) jelöl ki.

A fent említett csatlakozási kritériumok alapján az Európai Bizottság hét konkrét lépés teljesítését határozta meg feltételül Ukrajna számára:

• alkotmánybírósági reform,
• bírósági reform,
• korrupcióellenes reformok,
• pénzmosás elleni fellépés,
• oligarchaellenes törvények hozatala,
• az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén,
• a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása.
  Február 24-én Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottság elkötelezett Ukrajna csatlakozási folyamatának négy-öt éven belüli lezárása mellett, de hasonlóan nyilatkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnök is. Egy ilyen ambiciózus terv komoly erőfeszítéseket követel mind Ukrajnától, mind az EU-tól, különösen a jogállamiság terén. 

Romokban az ukrán jogállamiság, a gazdaság és a kisebbségi jogok helyzete

Az EU-csatlakozás egyik, ha nem a legerősebb kritériuma a jogállamiság köre. Az ukrán integráció már az első pont alapján is elképzelhetetlennek tűnik, hiszen jelentős visszalépések tapasztalhatók az ország jogalkotásban, ahogyan a korrupció- és pénzmosásellenes harcban is. Ahogy kérdéses Ukrajna gazdasági integrációjának realitása is, ugyanis részben a háború, részben a historikusan – az ország függetlensége óta folyamatosan – gyenge gazdasági mutatók következtében az ország rendkívül távol áll a gazdasági felzárkózástól. Elképesztően magas, 95 százalékos az államadósság, az újjáépítés költségei pedig a jóindulatú becslések szerint is Ukrajna háromévi GDP-jét emésztenék fel teljesen. 

A gazdasági szempontok mellett kirívó a kisebbségi jogok semmibevétele is: ugyan valamennyi javulás történt 2023 decemberében, azonban ez még messze van a 2014 előtti állapottól. Nem is beszélve a visszatérő atrocitásokról, amelyekkel a kárpátaljai magyarságnak is szembesülnie kellett.

Az elemzés további részletei IDE kattintva olvashatók!