16 órája
Siklósi Péter: szétfeszítheti az uniót Ukrajna gyorsított csatlakoztatása
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzetnek kifejtette: ha Ursula von der Leyen bizottsági elnök terve szerint gyorsított eljárásban felveszik Ukrajnát, az akár az egész Európai Uniót szétfeszítheti.

Az Európai Unió már 135 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására – hívta fel a figyelmet Siklósi Péter
Fotó: Lakatos Péter
A kutató a lapnak arról is beszélt, hogy az Európai Unió, amely már eddig is elképesztő összeget, 135 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására, azzal tetézné ezt, hogy előrukkolt azzal az ötlettel, hogy minden tagállam ajánlja fel GDP-je 0,25 százalékát a háborúban álló ország számára.

Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
A szakértő úgy vélekedett, hogy ez nagyon sok pénzébe kerülne Magyarországnak, „miközben haszna gyakorlatilag semmi, egy feneketlen hordóba öntenénk a pénzt”, ugyanakkor Ukrajna szempontjából pedig ugyan jelentene egyfajta fellélegzést az állam számára, a háborúban azonban ez sem hozna fordulatot.
Ettől még elveszett területeket nem tudnak visszafoglalni, mert azt fegyverekkel meg katonával lehet visszafoglalni, pénzzel nem
– fogalmazott az MKI vezető kutatója.
Az is kérdés, mennyi jutna el egyáltalán az összegből oda, ahova szánják, hiszen Ukrajnában hatalmas a korrupció. Nem véletlen, hogy az amerikaiak már vizsgálják a saját támogatásaik sorsát
– tette hozzá Siklósi Péter.
Az ennél is nagyobb probléma Siklósi Péter szerint az, hogy Ukrajnát gyorsított eljárással akarják felvenni az EU-ba, és „gyakorlatilag a teljes újjáépítést, a hadsereg teljes finanszírozását, illetve tulajdonképpen az állami működés teljes finanszírozását az EU venné át”.
Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételével kapcsolatban nagyon sok a bizonytalanság, hiszen még azt sem tudjuk, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az ország.
Amit viszont jó eséllyel tudunk, hogy azokból az alapokból, amelyek a szegényebb vidékek felzárkóztatására vannak kitalálva, gyakorlatilag csak Ukrajna részesedne
– emelte ki a szakértő, aki arra is kitért, hogy a másik nagy probléma a mezőgazdasági alap, amivel kapcsolatosan különféle számítások vannak, ám mivel egy nagy mezőgazdasági országról van szó, a mostani kedvezményezettek úgy 20-25 százalékkal kevesebbet kapnának, mint eddig.
A további részletekért és a teljes cikkért kattintson ide.