Donald Trump utasítására végeztek az iráni hírszerzés vezérével

A Fox televízió – utalva az iraki állami televízió jelentésére – közölte: a légicsapásokban, amelyek egyike a bagdadi nemzetközi repülőteret célozta meg, életét vesztette Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.

Ennek az ernyőszerzetnek a tagja az a Katáib Hzbollah milícia, amely a múlt pénteken rakétatámadást intézett az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpont ellen, s amely támadásra hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra.

Amerikai és iráni tisztségviselők nem erősítették meg sem Szulejmáni, sem al-Muhandisz halálhírét. A Fox televízió információi szerint azonban Ahmed al-Aszádi, a Népi Mozgósítási Erők egyik szóvivője Bagdadban újságíróknak azt mondta: „az amerikai és az izraeli ellenség a felelős Abu Mahdi al-Muhandisz és Kászim Szulejmáni mudzsahedek meggyilkolásáért”.

Csütörtök éjjel az NBC televízió késői híradója arról számolt be, hogy a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) is megerősítette.

A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje „határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében”.

A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is „minden szükséges lépést” megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében, „bárhol legyenek is a világban”. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy „e csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a jövőbeni támadásoktól”. A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában megelőző csapásméréseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az irániak támogatását élvező milíciák újabb támadásokat terveznének amerikai érdekek és személyek ellen Irakban.

Tüntetések és gyásznap Iránban

Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolása óriási felháborodást váltott ki Iránban. A perzsa ország legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Szulejmánit az „ellenállás nemzetközi arcának” nevezte. Halála miatt az ajatollah háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Hamenei – Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel egybehangzóan – arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.

„Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban”

- írta Hamenei közleményében.

„A Szulejmáni parancsnokot meggyilkoló amerikai terrorista erők kegyetlensége és ostobasága (.) kétségkívül tovább növeli az (Egyesült Államok és Izrael elleni) ellenállást a térségben és világszerte” – áll az iráni külügyminiszter közleményében.

Iránban a tábornok meggyilkolásának hírére Szulejmáni tisztelői utcára vonultak, Irak fővárosában, Teheránban viszont a kormányellenes tüntetők örömujjongással fogadták a hírt.

Az első következmény: drágult a kőolaj

Az eset jelentősen megnövelte az egyébként is fokozódó feszültséget Irán és az USA között, amely szakértők szerint akár újabb háborús konfliktusba is torkollhat.

A helyzet okozta bizonytalanság egyik első kézzel fogható következménye a kőolaj árának 3 százalékos emelkedése, amelyet további drágulás követhet, ha veszélybe kerül a biztonságos olajexport a térségből.

Máris kinevezték Szulejmáni utódját

Eszmáíl Gáánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokhelyettesét nevezte ki Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető a meggyilkolt Kászim Szulejmáni helyére pénteken – számolt be az iráni állami média. Hamenei közleményében hangsúlyozta, hogy a külföldi és titkos műveletekért felelős Kudsz egység programja és feladatköre nem változik.

Gááni 1997-től volt a Kudsz második embere. Szulejmánival együtt nevezték ki a csoport élére. Az új parancsnok 2017-ben azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök Iránnal szembeni fenyegetései ártani fognak Amerikának.

„Sokakat eltemettünk, ahogyan Trump is, és tudjuk, hogyan harcoljunk Amerika ellen” – húzta alá akkor.